Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Sáry István: Szigetköz vasútépítési tervezetének története

Az említettek mellett különös hely illeti meg a Mosonmegyei Gazdasági Egyesületet. A szigetközi közlekedési viszonyok rendezési kérdésének felvetése is részben neki köszönhető. Bánvárth Sándor, az egyesület titkára tudományos szakmai ismereteit nemegyszer bocsátotta a vasútérdekeltség rendelkezésére. Értekezleteken elhangzott hozzászólásaiban, javaslataiban mindenütt az érdekelt terület gazdasági fellendítését tartotta szem előtt. Konkrét termelési adatok birtokában a vasút kiépítésének kedvező következményeit világosan igazolta. Az alábbi idézetek kommentár nélkül is bizonyítják közérdekű szerepét: „Teljesen felesleges fejtegetnünk, amit hozzáértő emberek oly vonzó perspektívával annyiszor bemutattak már, hogy a szigetközi gazdák terményeiknek értékesítésével mily előnyökhöz fognak jutni a vasút által, sőt felesleges emlékezetébe hozni a szigetközieknek, hogy a vasút létesülte után több gyárvállalat, mezőgazdasági szeszgyár, lenszövő-gyár alapítására lehet alapos kilátásunk."

19 Altalános véleménye az ügy kezdeti felvetésétől fogva mindvégig a következő volt: „ . .. mindaddig gazdasági fejlődés nem várható a Szigetközben, — eme legtermékenyebb területén vármegyénknek, — mig a vasút, az alkalmas közlekedési- és teherszállító eszköz létesülni nem fog."

20 Győr megye részéről ehhez hasonló megnyilvánulásnak szinte a nyomával sem találkozunk. Pénzügyi hozzáállás tekintetében részben magyarázattal szolgálnak a megye és város nehéz anyagi viszonyai. A kellő komolyság hiányának okait keresve, azonban csak feltevésekre szorítkozhatunk. A passzív magatartás ezek szerint feltehetőleg a gazdasági féltékenységben keresendő. Győr megye ugyanis felismerve, hogy Mosón megye a vasút által milyen előnyökhöz jutna és esetleg az eddig Győr megyei érdekeltségű szigetközi községeket is magához vonzaná, ennek nyomán különböző ürügyeket keresve hallgatólagosan mellőzte a kérdést. Győr és a megye szerepe azonban már az 1910-es években a módosított tervre nézve befolyást nem gyakorolt. A vasútérdekeltség Mosón megye megfelelő támogatását élvezve minden erejével az eddigi eredményes munka befejezésén fáradozott. A fokozatosan érlelődő gazdasági válság figyelmeztette a vállalkozókat, hogy a biztosított tőkének az érdekeltek részéről való változatlan fenntartása érdekében az építést rövid időn belül meg kell kezdeni. Az illetékesek a követelményeknek igyekeztek is eleget tenni. Az erőfeszítéseket tettleges lépések jelezték. Szabó István kérelmére a Kereskedelemügyi Minisztérium 1911. március 13-án Rudán Amadé miniszteri osztálytanácsos vezetésével elrendelte a moson-dunaszegi vonal közigazgatási bejárását. A helyszíni szemlén a 46.181/1896. K. m. számú rendelet előírásainak megfelelően a vasútvonal vezetése és tervezése részletkérdéseinél a helyi kívánalmak tisztázást nyertek. Ezt követően tárgyalásokra került sor, melyeken „a nagybirtokosok érdeklődése és hozzájárulása is biztosíttatott."

21 Khuen Héderváry Károly gróf és Wenckheim Frigyes gróf egyenként 40,000 korona megajánlást jelentettek be. Az éveken keresztül folyó, befejezéshez közeledő előmunkálatok közben 1911. június 30-án a Kereskedelemügyi Minisztériumban kezdetét vette az engedélyezési tárgyalás. A tárgyaláson a jelenlevő érdekeltségi kiküldöttek és a minisztérium közös megegyezése alapján a vasút költségvetése 1,369,000 koro19 Uo. (1912) X. 16. sz. 20 Uo. (1911) IX. 61. sz. 21 GYÁL. Mosón megye alispáni iratok 3606/1911. 333