Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Sáry István: Szigetköz vasútépítési tervezetének története
A továbbiakban határozatot hozott, amennyiben ezen aránytalanságon változtatni nem lehet, úgy a Mosón—Ráró közti szakasz lesz kiépíthető. Ezek után a vasútérdekeltség végrehajtó bizottsága nevében Szabó István újabb kísérletet tett a Győr megyei érdekeltek megnyerésére, megbeszélései azonban eredményre nem vezettek. Sőt a megye törvényhatósági bizottsága olyan határozatot hozott, ha csak a Moson-rárói vonalrész épülne ki, azon esetben a 10,000 korona támogatást is megvonja az érdekeltségtől. Győr városa a meginduló gazdasági pangás következtében mellőzte a vasút kérdését és a szerződésben vállalt kisdunai híd kiépítését is igyekezett elodázni. Az érdekeltség a történtek ellenére továbbra is ragaszkodott a vasút megvalósításához. A tervet azonban a kilátásban levő tőke összegét tekintve módosítani kellett. így a Győr-mosoni vonalvezetés helyébe, mint gyakorlatilag rövid időn belül kivitelezhető szakasz a Moson-dunaszegi vonal került. (3. ábra.) Időközben ugyanis Dunaszeg támogatását is sikerült a vasútügyhöz megnyerni s ezzel a vasútterv elérkezett a már további változásokat nem eszközlő formájához. Mosón megye mérlegelve gazdasági helyzetét, örömmel fogadta a módosítást. Most már minden igyekezete oda irányult, hogy a részére előnyös vonalrész épüljön ki minél előbb. Az 1910-es év a műszaki munkában is meghozta a kezdő lépéseket. Szesztay László tervező mérnök vezetésével az év végére befejeződtek a Moson-dunaszegi vonal nyomjelzési munkálatai. A helyszíni, gyakorlati tevékenység bizakodó hangulatot teremtett az érdekeltekben. Jellemzően bizonyítja ezt Szabó Istvánnak Mosón megye alispánjához intézett levele is: „Megemlítem, hogy a vasút létesítésére immár alapos kilátásunk van, mivel Khuen Héderváry gróf őnagyméltósága pártfogását és anyagi hozzájárulását Károly fia által nálam bejelentette, nagyon kívánatos volna tehát, hogy ezen közérdekű és főkép Mosón vármegyére nézve fontos terv megvalósítása újabb akadályba ne ütközzék." 1 ' Az érdekeltségben döntő befolyásra szert tevő Mosón megye meg is ragadott minden alkalmat az ügy előbbre vitele érdekében. A kitartó munka a lelkes támogatók táborát is kialakította. Az érdekelt falusi lakosság hangját bár ritkán hallatta, a vasútügyben történteket azonban éles figyelemmel kísérte. Az egyre jobban terjedő elszegényedés, kivándorlás sűrűn vetette fel az útkereséseket. Ilyen körülmények között alakult ki fokozatosan az a vélemény, hogy a vasút létesítése is egyik megoldás helyzetük megjavítására. Ezt a felfogást jellemzően tükrözi Süly Ferenc szigetközi kisgazdának a „Mosónvármegye" szerkesztőségéhez intézett levele. A levélíró beszámol arról, hogy Szigetköz lakossága közgazdasági okokból mennyire örült a felvetett vasút gondolatának, majd éles bírálattal illeti azokat, akik veszéllyel fenyegetik a vállalkozást. Az utóbbival kapcsolatban a következőket olvashatjuk: „Ez az ökölben tartott ütés az ármentesitési teherben görnyedő „Szigetköz" gazdasági fennmaradását teszi lehetetlenné és általa tisztelt jó Uraim nekünk az utat mutatják meg Amerika felé." 18 A fokozott érdeklődés kialakításában a helyi sajtó is tevékenyen kivette részét. A „Mosonvármegye" c. lap a vasútügy minden jelentősebb mozzanatáról hírt adott, és közleményei mellett lelkesen bizonygatta a tervezet szükségességét. Szerepe lényeges segítség volt a vasútérdekeltség munkájában. 17 Uo. Mosón megye alispáni iratok 10131/1910. 18 Mosonvármegye (1911) IX. 59. sz. 332
