Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Timaffy László: Emberalakú fejfák, sírkeresztek kisalföldi temetőinkben

1. ábra. Református fejfa 1847-ből, Nagybajcs A másik „kontyos" fejfa a lébényi ev. temetőből való. (2. ábra.) Alig 80 cm magas, arasznyi széles akácoszlop, a temető legrégibb zugában. Sem nevére, sem korára már nem emlékezett senki. A fej, nyak, törzs megfaragása rokon vonásokat mutat a cikolaszigeti „kontyos" keresztfákkal. A győrszemerei ref. temető legrégibb fejfái a XIX. századból ugyancsak antropomorf hatást keltenek. (3. ábra.) Alacsonyak, alig 50—60 cm magasak, s faragásukban is egyéniek. Hasonlít hozzájuk a péri ref. temető alacsony, 53 cm magas fejtáblája. (4. ábra.) A sírásó szerint „olyan, mint a bagó madár", és valamikor több volt belőlük, de kidőltek már és eltüzelték. A család ma élő tagjai szerint a falubeli Pongrácz Lajos „csinyáta", aki egyformán faragott fej fákat és kereszteket is. A győrszentiváni temető református részében egy kopjafához hasonlító fejfa áll. (5. ábra.) 157 cm magas, tövében 14 cm, tetején 9 cm vastag. Az alsó tábla szélessége 33 cm, sajnos a felírás nyomai már teljesen elmosódtak rajta. A nagyobb korong átmérője 29 cm, a kisebbiké 9 cm. Az idős temetoor szerint a „nagyobbik a Napot, a kisebbik a Holdat formázza". A múlt század végéből való. Helybeli ember faragta, s több is volt belőlük. 304