Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

A XIX. század utolsó évtizedéiben a győri malmok telelőhelyét a Kis-Dunán, a hajóállomáson alul jelölték ki. A molnároknak az ugyanott teleltető hajósokkal sok kellemetlenségük volt. Azért a két győri molnárcéh kérésére a városi tanács megengedte, hogy malmaikat a révfalui hajóhídon felül köthessék ki.

35 A gönyüi molnárok malmaikat Vének alá, a Győri-Dunára vontatták fel telelőre. A torkolathoz közel, a Zöngő dorab-nál álltak és kissé be is húzták őket a Nyakba. A malmok itt biztonságban voltak és csak az erős jégzajlás, vagy a rendkívüli nagy áradás jelentett veszélyt rájuk.

36 1862 január elején a NagyDuna gyorsan áradt és a felemelt jégpáncélját a Kis-Dunába szorította. A Csendes háznál telelő valamennyi malom kisebb-nagyobb sérülést szenvedett, három hajósmalmot pedig a jég teljesen összezúzott. Ugyanakkor egy ott telelő gőzhajót a jég a partra dobott.

37 Az újfalui malmok telelőhelye közel volt az állandó álláshelyekhez. Úrfi Pál és özv. Kaszt Jánosné Győr-újvárosi molnárok ugyanis azt kérték, hogy a Kis-Dunán álló 7. számú malmukat helyezzék át Üjfalu községgel határos Zechmeister József vizére és partjára, mert malomgátja és a téli kikötésre szolgáló Köt-Karró-i eddig is a községgel szomszédos birtokos vizén és partján állott.

38 A rév A malomcsoportokhoz, vagy egy-egy helység határában álló malmokhoz a molnárok kisebb-nagyobb területeket béreltek a vízparton. Ezeket rév-nek, ri-nek nevezték a molnárok. Itt volt a molnárok tanyája, innen vitték be ladikon a gabonát a malomba és ide hozták vissza a lisztet is. A révekben egy, vagy több deszkából készült bódé állott a gabona és a liszt tárolására.

39 A Győr-városi és Győr-szigeti molnárok révét dolgazatunk első részében már ismertettük. A Rábca-parti révekbe a városból és közeli falvakból hozták az őrlenivaló gabonát. Jöttek őrletők Lébény, Csorna és Kapuvárról is. Az összegyűjtött gabonát dereglyén szállították le Vénekre, a malmokba. Ugyanezen a módon hozták vissza a lisztet is. A dereglyébe közösen rakodtak, 150—200 zsák gabona is elfért benne és lóval vontatták. A lovat egy évig az inasok hajtották, addig a malomban nem dolgozhattak. A molnárok legtöbbjének volt lova és a vontatást közösen, felváltva végezték. Akinek lova nem volt, az fél mérő malomport adott lóabraknak. A vontató lovakat a Vének alatti Fö'dfarofc-ban, az Anglia-kertben legeltették. Itt állott a Győr-szigetiek deszkából készült és az újvárosiak téglából épült istállója. Ma is láthatók még azok az árkok, amelyekkel a legelőt körülvették. A két győri molnárcéh Véneken is tartott révet ott, ahol most a kompjárat van. A vályogból épült céhházat ma lakásnak használják. Mellette két 5x6 méteres, fazsindellyel fedett deszkabódé állott a gabona és liszt tárolására. A bódék után a földbirtokosoknak 1—1 forintot fizettek úrijog elismerése címén. 35 Győri Hirlap 1895. március 24. 36 Farkas János, 1947-ben 66 éves (Gönyü, Fő u. 49.) volt hajósmolnár és özv. Borostyán Jánosné, Csukás Mária 57 éves (Gönyü, Fő u. 110.) volt hajósmolnár lánya közlése. 37 Győri Közlöny 1862. január 19. 38 GyÁL Győr m. Tó-, Sziget- és Csilizközi jár. főszolg. közig. ir. 27 (K. B.) 1876. 39 Borostyán J-né közlése, Gönyü. 218