Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

megszegése miatt a rőzsegátat azonnal eltávolították és Györkös Imre malomtulajdonost húsz forint pénzbírság és hat forint eljárási költség megfizetésére kötelezték.

29 A XIX. században Gyirmót község mellett is állott a Rábán hajósmalom. A tulajdonosa nem a földesúr győri káptalan, hanem magánember volt. A part és vízjog tulajdonos földesúr 1842-ben Kiss Jánosnak, 1846-ban Morvay Antalnak adott hajósmalom bekötésére engedélyt. Az utolsó gyirmóti hajósmalom tulajdonosa Morvay Antal volt. Amikor a vízszabályozások érdekében a rábai malmokat a hatóságok eltávolították, Morvay Antal továbbra is a községben maradt és a falu végén szárazmalmot állított fel.

30 A Rábca folyón a hajósmalmok téli állásai voltak. Néhány közülük egész éven át a Rábcán maradt. Paffkó Mihály molnármesterről tudjuk, hogy 1773-ban „ ... a malmát az Abdái vizén tartotta ..." és ekkor Ag Mihályné abdai csaplárosnénak három forint hetvenkét és fél dénárral és egy huszonöt dénár értékű új tapogatóval adós maradt.

31 Telelőhelyek Késő ősszel, amikor már a fagy beköszöntésétől kellett tartani, a kisebb köves hajósmalmokat állandó helyük mellett szétszedték, a hajókat partra vontatták, vagy olyan védett helyre úsztatták őket, ahol tavasszal a meginduló jégzajlás nem tehetett kárt bennük. A telelőhelyeken, ha a fagy nem volt erős, őröltek is. A Győr-szigeti molnárok malmainak az 1632. évi szabadalomlevél 43. artikulusa szerint Pinnyéden, a Rábcán volt a telelőhelyük. A győri molnárok 1790-ben a Rábán teleltették malmaikat.

32 Később a XIX. század első felében mind a Győr városi, mind a Győr-szigeti molnárok malmainak a győri vár aljában, a Rábán és a Rábcán volt a telelőhelye. Ugyanitt teleltek a szállítóhajók is. A város lakossága nem szívesen tűrte a könnyen gyulladó, tűzveszélyes szállítóihajók és hajósmalmok váralatti sokaságát. 1847-ben a sajtó útján is követelték, hogy a hajókat és hajósmalmokat távolítsák el a Rábáról és a Rábcáról, mert veszélyeztetik a város és a szomszédos Sziget és Révfalu községek biztonságát.

33 A XIX. század vége felé a malmokat már nem vontatták fel Győrbe. A Véneken őrlő malmok közül a Bánom révben állókat a Kolera-sziget (Nagy zátony) alsó végéhez hozták át. A Kolera-sziget és a véneki part között, a KoleraDunán álló malmok pedig télen is a helyükön maradtak. A Véneken lakó molnárok a Győri Dunára, a Csárdái-révhez vontatták fel malmaikat. A télre kikötött malmokon nem lakott senki sem. Este és reggel azonban mindig megnézték a malmokat és az öreg hajókból kimerték a vizet. A parthoz lánccal és vasmacskával kötötték ki őket. Ha a víz áradt, a parthoz közelebb húzták, apadáskor pedig beljebb tolták a hajókat. Kis vízálláskor előfordult, hogy a malom szárazra került. De nem okozott gondot, mert a tavaszi áradás újból vízre emelte a malmokat.

34 29 Uo. 475/1877. 30 GyMA Bedy V., Adatok Gyirmót történetéhez. Kézirat 94/1949. 31 GyMA Céhir. Ltsz. 54. 2. 29. 32 GyMA Géhir. 33 Hazánk 1847. április 10. 34 Bangha G. közlése, Vének. 217