Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
előtt épített gátat továbbra is fenn kell tartani, de a tulajdonosok ügyelni tartoznak arra, hogy a jobb parton a hajózásnak minden vízállás mellett 23 méter széles szabad vizet kell hagyni. Szabó János és Horváth Mihály társmolnárok 14. számú hajósmalmának rendes állóhelyét pedig úgy jelölték ki, hogy gátjukat az újfalui határ felső szélén, Magyar Lajos 17. számú malmától lefelé ötvennyolc méterrel, a Kis-Duna bal párján készíthessék el. őket is kötelezték arra, hogy a jobb parton húsz méter széles szabad vízfolyást biztosítsanak. Vadász Antal és Horváth József 7. számú hajósmalmának rendes állóhelyét a bal parton, az 1. számú hajósmalomtól felfelé háromszáznyolcvan méter távolságra jelölték ki. A gátat úgy kellett megépíteniök, hogy a jobb parton 23 méter széles hajóút maradjon. 25 A zámolyi molnároknak az öttevény-szigeti határban is voltak malmai a Szigeti geréb-ben, inert az öttevény-szigeti elöljáróság 1877-ben bepanaszolt hat zámolyi molnárt azért, mert malomgátjaikkal a Duna vizét a jobb partra szorították. A jobb partra átcsapó víz pár év alatt 2 i / 2 öl szélesen a partot elmosta, minek következtében a parttulajdonosokat tetemes kár érte. A panasz kivizsgálására kiküldött bizottság megállapította, hogy a jobb part rongálódását Burián Ferenc 3., Szalay Jánosné és Csányi Márton 4., Nagy Antal és Burián József 5. számú malmának szabálytalanul épített malomgátja okozta. Kötelezték a molnárokat, hogy a 180 m hosszan megrongált partot erősíttessék meg. A molnárok anyagi erő hiányában nem vállalták el a part megerősítését, azért elrendelték, hogy a három hajósmalmot 1878 január végéig a helyükről el kell távolítani. 26 A Rába folyó vize főként parton álló malmok kerekeit hajtotta. Az 1802— 1803. évi Rába felmérés jelentése az országhatártól Rábapatona községig 29 vízzel hajtott malmot említ. Ezek között Bodonhely mellett egy hajósmalom is állt. Ez a hajósmalom a kisbaboti malom alatt 2100 ölnyire és az alatta következő rábaszentmihályi malom felett 1900 ölre volt. 27 A malom további sorsát nem ismerjük. A bodonhelyi hajósmalmon kívül még két rábai hajósmalomról van tudomásunk. 1869-ben Mórichida község elöljárósága hajósmalom felállítására kért engedélyt. A megyei hatóság megadta az engedélyt, a Ráibaszabályozó Társulat megbízottja azonban ellene mondott a malom felállításának. Tiltakozásában megemlítette, hogy száz évvel ezelőtt Mórichidán hajósmalom nem volt és az 1803. évi malomösszeírásban, a Rába Győr—Sárvár közötti szakaszán sern szerepelt Mórichidán hajósmalom. Azt a malmot pedig, amelyik 1856-ban leégett, a községi elöljáróság hatósági engedély nélkül csempészte be a Rábára. A következő évben az elöljáróság megismételte kérését. A malmot bérlővel akarták megépíttetni, mert a helyszíni szemlére a vállalkozó Györkös Imrét és feleségét Rajki Juliannát is meghívták. 28 A kérelmezők az engedélyt megkapták. Az 1877. évi ellenőrzés alkalmával azonban megállapították, hogy a kiadott engedély ellenére a mederben, a Rába mindkét partján 9—10 méterre benyúló, cölöpökkel megerősített és földdel ibeiszapolt vízterelő rőzsegátat építettek. Az engedély 25 GyÁL Győr m. Tó-, Sziget- és Csilizközi jár. főszolg. közig. ir. 282, 283/1877. 26 Uo. 523/1877. 27 GyMA Krisztinkovich E., Túldunai közép- s felvidék vizeinek szabályozásáról, Sax Zakariás orsz. éjntési mérnök 1803. aug. 29-én kelt jelentéséből. 28 GyÁL Győr m. közig. biz. ir. 290 (K. B.) 1877. 216
