Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Kozák Károly: Három- és négykarélyos templomok Magyarországon

XIII. század közepe táján —, de az ország különböző vidékein, azonos elrendezésű, alaprajzú és megközelítőleg egyforma méretű kápolnák épültek, illetve bizonyos, néha egészen egyéni módon történő átalakításakkal, bővítésekkel, hasonló szentélyű templomokat alakítottak ki. Véleményünk szerint egy különleges hazai esettel állunk szemben. A nemzetségi birtokok osztódásával a családok együvétartozásának tudata erősödik a nemzetségi kötelék rovására. A családok még ezután is vállalnak kötelezettségeket nemzetségükkel szemben, de gazdaságuk mindinkább különálló, s ez kifejezésre jut a nemzetségi monostorok példájára épített, vagy bővítéssel átformált kegyúri templomaik (családi 12. kép. Szalonna, ref. templom. temetkező helyeik) külső és belső megjelenésén keresztül is. Feltevésünket némileg támogatja a kegyúri karzatok XII—

XIII. századi kialakulása falusi templomainknál, amelyet Entz Géza sajátos hazai fejlődésnek tart.

38 Űgy gondoljuk, nál például a hajó szélessége egyezik a feltételezett körtemplom átmérőjével. Más esetben pedig egy keskeny nyaktaggal kötötték össze a körtemplomot és a később épült hajót. Természetesen e csoportnál is további kutatásra, adatokra van szükség a felvetett kérdés tisztázására. Az utolsó kenettel kapcsolatban a fiatalabb Szt. Jakab apostol neve szerepel. Bár nem tudjuk, hogy az ő tiszteletére emeltek-e templomot hazánkban az említett időszakban, de neve az azonosságon túl is kapcsolatba hozható a halotti kultuszban a másik, eompostellai Szt. Jakabbal, akinek tisztelete éppen azért terjedt el nagy területen, mert az apostolok közül elsőként szenvedett vértanúságot. 38 Entz G., Nyugati karzatok románkori építészetünkben. Művészettörténeti Értesítő (1959) 130—142. 187