Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Kozák Károly: Három- és négykarélyos templomok Magyarországon

alakíthatták ki háromkaréjos formájúra a rábaszentmiklósi templomot? Ügy véljük, e templomot is családi temetkezohellyé kívánták alakítani birtokosaik a XIII. században — talán még a tatárjárás előtt, vagy közvetlenül 1287 után az Osl nembeli Imre fia Gergely —, a környéken ismert példák, nemzetségi monostorok alapításának hatására. Pontosabb korhatározásra — az 1230—1290 6. kép. Jaki Szt. Jakab-kápolna közti időn belül — csak falkutatás, vagy ásatás esetén nyílik lehetőség. így tulajdonképpen részben válaszoltunk is — két lehetőséget állítva fel — a felvetett kérdés egyik részére. Nem fejtettük ki még azonban azt, miért választották ezt a különleges formát. Ezt is megkíséreljük, az e csoportba sorolt háromés négykaréjos templomok, kápolnák vizsgálatán keresztül. Hasonlóság mutatkozik a rábaszentmiklósi és a Zala megyei Zél-pusztán álló, ugyancsak háromkaréjos Szentháromság^kápolna között.

25 Ez a kápolna azonban újkori, feltehetően a XVIII. században épült, az elpusztult Zél falut és az itt folyó, most is úgy nevezett patakot egy 1328-ban kelt oklevélből ismerjük. 12* 179