Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Kozák Károly: Három- és négykarélyos templomok Magyarországon

Hazánkban még két hasonló alaprajzú, méretű négykaréjos temetőkápolna van, a pápóci Szt. Mihály- és a jaki Szt. Jakab-kápolna (1. kép). Pápóc ugyancsak a Rába keleti oldalán fekszik, közel a folyóhoz, Rábaszentmiklóstól mintegy 25—30 km-re délnyugatra. Pápóc és Ják között már valamivel nagyobb a távolság, körülbelül 60—70 km. Még ez a távolság sem túl nagy ahhoz, hogy a két kápolna között, az alaprajzi-, szerkezeti egyezések és külső megjelenésükben mutatkozó nagy hasonlóság alapján, közvetlen kapcsolatot ne tételezzünk fel (5—6. kép). Valószínű, hogy az utóbb épült kápolna mestere, vagy az építkezést megindító nemzetség valamelyik tagja ismerte a korábban épült kápolnát. Az említett egyezéseken kívül a két kápolna abban is hasonlít egymásra, hogy mindkettő kétszintes, s emeletükre a Ny-i falban kialakított lépcső vezet. Ha bajáratukat összehasonlítjuk, a pápóci kápolna vörösmárvány oszlopos kiképzése régebbinek mondható. Ez a bejárat — bár sokkal szerényebb méreteiben és kialakításában egyaránt — az esztergomi és a pannonhalmi „porta speciosa" körébe sorolható, amelyek a XII—

XIII. század fordulója körüli időkben készültek. Valószínűleg a pápóci Szt. Mihály-kápolna adhatta az ötletet a rábaszentmiklósi templom háromkaréjos kialakításához. Tulajdonképpen az is négykaréj os. A negyedik karéjt ugyanis a feltételezett körtemplom meghagyott Ny-i oldala képezi, ahová már nem építettek a többi háromhoz hasonló karéjt. A pápóci kápolnának nem ismerjük építtetőjét, sem azt, milyen célból épült (5. kép). Azt azonban tudjuk, hogy a jakihoz hasonlóan, egy nagyobb templom (szerzetesi) közelében állt egykor, amely azonban elpusztult.

26 Nagy a valószínűsége annak, hogy itt is egy nemzetségi építkezéssel van dolgunk. A kápolna emeleti szintje is erre utal. Temetőkápolnaként emlegetik, bár egyenlőre nem ismerünk adatot arravonatkozólag, hogy családi temetkezőhelyként használták volna. A jaki Szt. Jakab-kápolna (6. kép) építési idejét a kutatás a tatárjárás utáni időre teszi. Bizonyos adatok azonban arra utalnak, hogy ez az időpont esetleg valamivel korábbra is tehető.

27 Amennyiben a kápolna plébánosi funkciók végzésére épült, úgy azt kell gondolnunk, felépítését igen szorgalmazhatták. Az építészeti részletek sem igen mondanak ellent a valamivel korábbi datálásnak. A négyzetes borda korábban is használatos, tehát nem jelentheti csak azt, hogy képzetlenebb kőfaragók alkalmazták egy későbbi időpontban. A bejárat feletti ívmező Agnus Dei domborműve is korábbi időre mutat. A templom külső falai már a tatárjárás előtt elkészültek, feltehetően a déli bejárattal együtt. Ha a két domborművet összehasonlítjuk, a Szt. Jakab-kápolna bejárata felett elhelyezett látszik régebbinek. A bárány formája és a kereszt egyszerűbb. A sárkány ok mozdulata sokkal kifejezőbb, erőteljesebb. Azok valóban magukba harapnak, míg a déli bejárat feletti sárkányok mintha csak mímelnék azt. A kápolna feletti dombormű véleményünk szerint is közelebb áll a vértesszentkereszti, a csempeszkopácsi és a hasonló állatalakos románkori faragvá25 Genthon I., Magyarország művészeti emlékei. I. Dunántúl (Budapest, 1959) 347—38. — CsánM i. m. III. 125. — Zalai okit. I. 230. 26 Bedy V., A pápóci prépostság és perjelség története. Győregyházmegye múltjából. VI. (Győr, 1939) 70. \ 27 Bogyay, A jaki... 81. — Bogyay közli az 1780-as egyházlátogatás azon adatát is, mely szerint a kápolna régibb, mint az apátsági templom. 180