Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Lengyel Alfréd: A győri várispánság (királyi vármegye) kialakulása

a Pécz nembeliek ősi fészke a sokorói dombvonulat aljában ma is meglevő Iclpéc és Kajárpéc (régebben Kispée) környékén volt,

5 az Alap nemzetség a mai Eőnyrétalap határába olvadt Alap és a vele szomszédos kisebb települések helyén ütötte fel táborát,

6 a Pok nembeliek a mai Tét községtől északnyugatra eső (a Piáibáig terjedő) vidéken állapodtak meg

7 — nevüket Poikvár puszta és egy hasonnevű dűlő őrzi —, a Gug nemzetség hajdani szálláshelyét a Mezőörstől délnyugatra fekvő Gug puszta örökítette meg,

8 míg az Apor (Opur) nembeliek a vármegye délkeleti sarkában levő Táp község környékén telepedtek le,

9 bár egyik águknak a mai Győirszentiván (a középkori Urukang) tájékán is volt birtoka.

10 Mindezek a nemzetségek — jóllehet okleveles adataink csak később, a XIII. század elején emlékeznek meg róluk — már a honfoglalás időszakában, tehát az első megszállás jogán választhattak itt maguknak végleges otthont, de az sincs kizárva, hogy egyik-másik közülük a nyugati német betörések elől való folyamatos visszahúzódások során keresett e vidéken menedéket, vagy a király által elrendelt későbbi kisajátítások keretében kapott itt katonai jellegű telephelyet. Az elsoroltak alapul vételével mindenesetre megállapítható, hogy a törzsszövetséghez tartozó nemzetségek birtokai, beleértve természetesen a fejedelmi törzs szálláshelyét és további foglalásait is (tehát a későbbi királyi birtokok magvát), nagyjából Győr megye tószigetcsilizközi járásának és a pannonhalmi (régebbi neve szerint pusztai) járás túlnyomó részének térségében helyezkedtek el. Szétszórtan persze, egyes idegen nemzetségbeli földek közé ékelődve, a sokoróaljai járás területén is voltak fejedelmi birtok-szállások, de a rendelkezésre álló töredékes forrásanyag csak gyér tájékoztatást nyújt e kérdésekre vonatkozólag s így általánosságban is csak hozzávetőleges képet lehet alkotni a honfoglaláskori szálláskörletek, nemzetségi birtokfoglalások kiterjedéséről. — Kétségtelen tény azonban, hogy az említett gens^eken kívül még mások, sőt nyugatról bevándorolt nemzetségek is jártak, illetve letelepedtek e korszakban a későbbi Győr megye területén. így többek között az Enese, Pata, valamint a Győr (Geur) nemzetség. Az utóbbinak megjelenése, átszármazása és X—

XI. századi szerepe körül már sok vita folyt, mivel a helytörténeti kutatók egy része — és nem tagadom, hogy magamat is ide sorolom — ettől a gens-től származtatja a győri vár s egyben a város, a mai megyeszékhely jelenlegi elnevezését. — De erre még a későbbiek során visszatérek. A Győr környékén letelepedett törzstöredékek és nemzetségek már csak azért is ezt a vidéket választották szálláshelyüknek, mivel az állattenyésztésre alkalmas legelőkön kívül, még a rómaiak által kiépített, nagyszerű úthálózat került itt a birtokukba.

11 Hiszen Arrabonán keresztül vezetett a Vindobonát (Bécset) Aquincummal (Ö-Budával) összekötő dunameinti főútvonal és ugyancsak Győrből ágaztak szét a mai Sopronba, Szombathelyre, Pápára, Veszprémbe, 5 Csánki Lm., III. 555.— Erdélyi L. (szerk.), A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. I. (Budapest, 1902) 228.— 7 Fejér Gy., Codex Diplomaticus Hungáriáé ecclesciasticus ac civilis. IV. 2. 86.— 8 Wenzel G., Árpádkori Űj Okmánytár. III. 170.— 9 Wenzel i.m., II. 306. 10 Fejér i. m„ VII. 4. 11 Lovas E., Pannónia római úthálózata Győr környékén. (Pannonhalma, 1937) 5—24. (Rh. Sz. kvtára 22. sz.) 104