Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Balázs Péter: A „vérvörös csütörtök” győri eseményei

súlyozza, hogy ha a karhatalom itt is a fővárosihoz hasonló brutális eljáráshoz folyamodott volna, akkor a véres összetűzéseket Győrött sem lehetett volna elkerülni.

28 A Győri Vasárnapi Újság megállapítja: Győr város öntudatos munkássága valóban imponáló higgadtságával ismételten igazolta, hogy megérett az általános választójogra.

24 A Győri Friss Újság elismeréssel ír a 23-án este megtartott népgyűlésről. „A csütörtök esti népgyűlés olyan imponáló volt, amelyhez hasonlót Győrött még nem láttunk. Izzó volt a hangulat, de azért ugy viselkedtek, mint öntudatos munkásokhoz illik. A sztrájkot egyhangúlag mondták ki, amely igazán lélekemelő jelenet volt."

25 A Győri Hírlap a későbbiek folyamán azt is megállapítja, hogy a győri munkásság a május 24-i sztrájk által 70 ezer korona bértől esett el.

26 A politikai harc és a sztrájk sokkal eredményesebb lehetett volna, ha a Szociáldemokrata Párt vezetősége ingadozás és megalkuvás nélkül határozottabban mert volna a szervezett munkásságra támaszkodni. Jellemző, hogy a sztrájkot a munkások a pártvezetőség határozata ellenére is folytatni akarták. A Győri Újság tudósításában leírja, hogy a helyi pártvezetőség a 24-i gyűlésen a fővárosból jött utasítás alapján 25-ére, vagyis a szombati napra a munka felvételét indítványozta. A tömeg az indítványt leszavazta. Viharos kiáltások hangzottak: „Harcolni akarunk!" Ujabb csendesítő szónoklatok következtek, de a tömeg azt kiabálta: „Fél napra nem megyünk be dolgozni!" Végül az elnökség a központra hivatkozva a munkafelvételt kimondta és a gyűlést önkényesen bezárta.

27 A munkásság szervezett és határozott politikai állásfoglalása az osztályellenség dühödt támadását váltotta ki. Ennek ad hangot a Dunántúli Hirlap a „A szociáldemokrata forradalom letörése" című cikkében, amelyben a többi között ezeket írja: „Amikor a szociáldemokrata vezetőség Budapesten látta, hogy a forradalom teljes kudarcba fúlt: számot kellett vetnie az elkövetkező teljes megtorlással. Kétségtelen volt, hogy a tüntetés letörése után következik a szociáldemokrata vezetőség letartóztatása, hogy tőlük az ember életeket s a vagyonban okozott károkat számon kérjék. Ettől irtózott a pártvezetőség s ezért táviratilag fölhívták az összes vidéki szociáldemokrata szervezeteket, hogy másnap szintén lépjenek sztrájkba. így csütörtökön este Győrött is a Nádorszállóban gyűlést tartottak, amelyen kimondták az általános sztrájkot. Még aznap este tüntető csoportok bejárták a város utcáit és megeresztettek egy pár éljent az általános, titkos választói jogért... Igazán nem tudjuk, ez az egy napi munkaszünet mennyiben segítette elő az általános választói jogot."

28 Az összetartás című lap elvakultságában „terrorizált józan munkásságról" beszél s szintén nem akarja megérteni, hogy „miért is kellett sztrájkba állaniok erre az egy napra .. ."

29 Egyik későbbi számában ugyanez a lap már leplezetlen durva támadást intéz a fővárosi munkásság hősi harca ellen: „ ... lehetett-e nagyobbat ártani a választói jognak, mint fékevesztett bandák feltüzelésével, amelyeknek torka a választói jogért ordít — keze pedig gyújtogat és gyil23 N 1912. május 26-i (22.) sz. Hírek rovat. (Az újság szociáldemokrata lapnak mondja magát, szerkesztője azonban ekkor a pártból kizárt Barsi József.) 24 GyVU 1912. május 26-i (21.) sz, Sztrájk a választójogért. 25 GyFU 1912. május 26-i (115.) sz. Anarchia és forradalom. 26 GyH 1912. június 12-i (132.) sz. Napi hírek. 27. GyU 1912. május 26-i (118.) sz. Hol voltak a vezérek? 28 DH 1912. május 26-i (62.) sz. 29 ö 1912. május 26-i (57.) sz. A budapesti munkásforradalom hatása Győrött. 202