Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Balázs Péter: A „vérvörös csütörtök” győri eseményei

kol

.. ."

30 Mindez azt mutatja, hogy a reakciós burzsoázia helyi képviselőinél a munkásság jogos követelései éppen úgy teljes visszautasításra találtak, mint a kormányzat legmagasab fórumain. Ezek a durva támadások azonban a munkások hősi harcát nem tudták beárnyékolni, még kevésbé voltak képesek a magyar munkásosztályt célkitűzéseitől eltéríteni. A május 23—24-i politikai tüntetést ugyanis júniusban újabbak követték. * A kormányt nem térítették észre a „vérvörös csütörtök" eseményei. A katonai létszám emeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál június elején Tisza István házelnök sok ellenzéki képviselőt karhatalommal vezettetett ki a parlament ülésterméből, később pedig katonaság akadályozta meg, hogy ezek a képviselők a parlamentbe bejuthassanak. Az izgatott légkörben az egyik ellenzéki képviselő, Kovács Gyula több revolverlövést adott le a ház elnökére, golyói azonban célt tévesztettek. Az ellenzékkel való bánásmód felháborította a munkásságot és a haladó gondolkodású polgárságot. Június 12-én Győr szervezett munKássága ismét népgyűlést rendezett, amelyen a burzsoá kormányzat terrorja ellen tüntetett. Az uralkodó osztály félelmére jellemző, hogy a városban a tüntetés alkalmával a következő nagyszabású karhatalmi készenlétet állították ki: A Széchenyi téren egy század huszár táborozott. (A lovakat lenyergelték, a hadfiak sétálgattak.) Az Erzsébet-híd újvárosi oldalán 25 csendőr gúlába rakta fegyvereit és beszélgetett. A csendőr szokatlan látvány volt a győri városi embernek. A Petőfi térre a zsidótemplom elé egy század huszárt rendeltek ki. A mázsaház mögött a hosszúhíd védelmére egy század gyalogság feküdt. A népgyűlés helyével szemben levő püspöki majorban egy század gyalogos tanyázott. A városháza és a Frigyes-laktanya előtt fél-fél század huszár volt látható. Fél század gyalogság a városi villanytelepet, másik fél század a gázgyárat szállta meg. Mindezeken kívül 50 rendőr teljesített szolgálatot a városban.

31 A népgyűlés a győrszigeti fürdőházban este 8 órakor kezdődött. A gyűlés elnöke Bécsi István, jegyzője Steiner Dezső lett. A választójogról és a politikai helyzetről Klárik Ferenc budapesti kiküldött beszélt. A népgyűlés résztvevőit arra is felhívta, hogy az utcán ne tüntessenek, hanem a tüntetéssel várjanak addig, amíg a kormány beterjeszti a választójogról készített tervezetét.

32 A gyűlésen a résztvevők határozatot fogadtak el, amely kimondja, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel küzdenek a választói jogért. A népgyűlés üdvözölte Justh Gyulát, az ellenzék vezéralakját és a Tisza ellen merényletet elkövető, kórházban fekvő Kovács Gyulát.

33 A Győri Friss Újság című polgári lap „Bravó munkások" című cikkében a következőket írja a népgyűlésről: „A győri munkások a tegnapi napon bebizonyították, hogy hazudnak mindazok, akik azt hangoztatják, hogy a magyar munkásosztály még éretlen arra, hogy helyet foglalhasson ott, ahol az országot kormányozzák. A győri munkások ezrei állottak a 30 Uo. 1912. Június 2-i (59.) sz. Forradalom után. 31 GyU 1912. június 13-i (132.) sz. A győri szociáldemokrata párt népgyűlése. 32 GyH 1912. június 13-i (133.) sz. Népgyűlés és tüntetés. 33 N 1912. június 16-i (25.) sz. 203