Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Balázs Péter: A „vérvörös csütörtök” győri eseményei

dolgozni akaró munkásoknak védelmet nyújtson. Éjjeli telefonszolgálat iránt intézkedtem. Katonai helyőrség karhatalmi készenlétre felkéretett. Munkásság kisebb csoportokban általános titkos választójogot éljenezve tüntetve sétál. Meggátlására rendőrség felhiva. Gyári üzemekben minden munka beszüntetve."

15 A szűkszavú táviratból a belügyminiszter nem kapott ugyan tiszta képet a győri munkásmegmozdulásról, de akkor még maga a főispán sem tudhatta, hogy a helyi rendőrség és a katonai helyőrség ereje elég lesz-e a győri munkásság megmozdulásának letörésére, vagy ehhez máshonnan is fegyveres segítséget kell kérnie. A munkások még aznap este fél nyolc órakor értekezletre gyűltek össze a Nádor-szálló nagytermében. Az értekezleten elnökké Flock Sándort, jegyzővé Steiner Jenőt választották meg. A napirend előadója Kiss János győri cipészmunkás volt, aki a Budapesten lefolyt események ismertetésével kapcsolatban történeti adatok alapján azt fejtegette, hogy a munkásság jogainak kivívása érdekében kivételes eszközökhöz is folyamodhat s ez nem is áll példa nélkül a történelemben. Megtették ezt annak idején a mostani hatalmasok is, amidőn az ő jogaik megszerzéséről és védelméről volt szó.

16 Felhívta a munkásságot, hogy „36 év nehéz küzdelmének döntő pillanatában" fogjon össze és tartson ki a végtelenségig. Salzberger Béla hozzászólásában kérte a munkásokat, hogy a fővárosban megsebesültek iránti részvétet olyanképpen is fejezzék ki, hogy a piros szalag mellé tűzzék ki a fekete szalagot is.

17 Több hozzászólás után a résztvevők 24-én reggeltől a sztrájkot egyhangúlag elhatározták. Az értekezlet lefolyásáról és hangulatáról a rendőrkapitány a következőket jelentette a főispánnak: „Az értekezlet, melyre a Nádor nagyterme zsúfolásig megtelt, a Budapesten történtek hatása alatt mindvégig nagyon viharos volt, folytonos közbekiáltásokkal zavarták a szónokokat. Az értekezlet befejeztével háromnegyed kilenc órakor azonban a megjelentek rendben szétoszlottak azon utasítással, hogy minden munkás 24-én reggel 8 órakor saját szakegyletében jelentkezzék. Az utcákon azonban a munkásság mégis csoportosan mutatkozott, miért is megfigyelő rendőri őrjáratokat küldtem ki különösen a forgalmasabb utvonalakra, hogy őket figyelemmel kisérjék és észleleteikről a legközelebbi telefonállomásról jelentést tegyenek. Éjjel 11 óra felé azonban az utca elcsendesedett, mire a katonai készültséget e napra lemondtam, rendőri őrjáratok azonban egész éjjel szolgálatban állottak."

18 A következő nap reggelén két szigorúan bizalmas rendelet futott ki a győri főispáni hivatalból. Az egyiket Németh Miklós alispán kapta. Ez a rendelet azt célozta, hogy a munkásságot elszigetelje a parasztságtól, mert a két kizsákmányolt osztály akcióegységével szemben az amúgy is ingatag talajon álló hatalmi gépezet tehetetlennek bizonyult volna. Természetesen arról a főispán tehetett legkevésbé, hogy a paraszti megmozdulások elmaradásának oka nem a sebtében kiadott rendelet volt, hanem a Szociáldemokrata Párt vezetőségének ama helytelen politikája, mely a parasztság megszervezését és a politikai küzdelmekbe való bevonását teljesen elhanyagolta. Az alispánhoz intézett főispáni rendelet szövege a következő: „A szociáldemokrata párt által részben megvalósított munkabeszüntetés a vett bizalmas értesülés szerint az ipari mun15 GYÁL Főispáni bizalmas iratok 27/1912. 16 GYÁL Rendőrkapitányi iratok 5928/k. L/1912. 17 GyH 1912. májíus 26-i (119.) sz. Sztrájk Győrött. 18 GYÁL Rendőrkapitányi iratok 5928/k. Í./1912. 198