Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Balázs Péter: A „vérvörös csütörtök” győri eseményei

kamegszüntetésen kivül a mezőgazdasági munkamegszüntetésre is ki szándékoltatik terjeszteni. Felhivom ennél fogva Cimedet, hogy a vármegye területén minden munkásmozgalmat a legéberebb figyelemmel ellenőriztessen, különösen, hogy minden izgatásnak már preventív intézkedésekkel eleje vétessék, a rend, személy- és vagyonbiztonság az egész vonalon fenntartassék, az izgatók pedig, amennyiben egyes községekben megjelennének, velük szemben a hatóság a törvény által megengedett legerélyesebb eljárást vegye foganatba s teljes szigorral járjon el. Különösen felhivom Cimedet, hogy a mezőgazdasági és aratási munkamegszüntetést célzó izgatások elfojtására kellő ügyelettel legyen s észleleteiről hozzám felmerült fontos esetekről azonnal, egyébként öt-öt naponként jelentést tegyen. Intézkedjék az irányban, hogy amig a munkásmozgalmak tartanak, a járásokkal a telefon és távirat összeköttetés éjjel is fenntartható legyen. Intézkedéseit a legbizalmasabban tegye meg s erre a hatósági közegek figyelmét is nyomatékkal hivja fel."

19 A másik főispáni rendeletet Wennesz Jenő győri polgármester kapta. Itt a munkásság egységének megbontása és a sztrájktörők támogatása kínálkozott a leghatásosabb eszköznek a megmozdulás elfojtására. Az eredményt azonban itt sem a főispáni rendelet hozta meg, hanem a párt vezetőségének megalkuvó magatartása, mely a munkásság többségének akarata ellenére elrendelte a politikai jellegű sztrájk megszüntetését. A polgármesterhez írt rendelet így hangzik: „A szociáldemokrata párt által megvalósított munkamegszüntetés folytán előállott helyzetre tekintettel felhivom Cimedet, hogy a hatósága alá tartozó Győr szab. kir. városban minden munkásmozgalmat a legéberebb figyelemmel kisértessen és ellenőriztessen s az ipari munkásság körében észlelhető minden izgatásnak preventív intézkedésekkel igyekezzék elejét venni, különösen pedig, hogy a szociáldemokrata párt által eszközölt azon terrorisztikus törekvések, hogy a dolgozni akaró és dolgozó munkásságot munkahelyeikről elhurcolják és a munka abbahagyására kényszeritik — a legerélyesebb eszközök alkalmazásával megakadályoztassanak. A rend, személy- és vagyonbiztonság megóvására a legszélesebbkörü intézkedéseket eleve megtegye, a szükséges katonai karhatalmi készenlét iránt intézkedni el ne mulassza. A gyári és ipari üzemek vagyonának megóvására, amennyiben tulajdonosaik ezt kérelmezik, valamint a középületeknek és kincstári vagyon biztonságának megóvására a kellő intézkedések megtétessenek. Felhivom Polgármester Urat, hogy mindennemű észleleteiről s tett intézkedéseiről fontos esetekben azonnal, egyébként pedig 24 óránként hozzám jelentést tegyen.''

20 Nagy Mihály helyettes rendőrkapitány 24-én reggel plakátokat ragasztatott ki, amelyekben a legerélyesebben figyelmeztette a munkásságot, hogy a politikai sztrájk tartama alatt minden rendbontástól, a törvény és a rendeletek áthágásától tartózkodjék. Arra is felhívja a város közönségét, hogy „semmiféle utcai csoportosulásban már a saját jól felfogott érdekében is részt ne vegyen, ahhoz még kíváncsiságból se csatlakozzék, mert... karhatalmi beavatkozás esetén a csoport egyes tagjainak személyével szemben a dolog természeténél fogva semmiféle biztosíték nem vállalható."

21 Hogy ezeknek a rendelkezéseknek nem lett foganatja, tanúsítják a további események. S most adjuk át a szót Nagy Mihály helyettes főkapitánynak, aki 19 GYÁL Főispáni bizalmas iratok 28/1912. 20 Uo. 21 GyH 1912. május 26-i (119.) sz. Sztrájk Győrött. 199