Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Balázs Péter: Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban

eszetek; olyan gyámoltalan kis gyermekeknek vagy tökfilkóknak tart benneteket. Igaz vannak benne jó versek, de nektek most egyéb dologra van szükségetek ... E lapbul ugyan nem sokat okulhattok, mégis az oktatásügyi minister ezt ajánlja különösen nektek, sőt ingyen is osztogatja, amint hallom."

42 Vas Gereben egyébként élete végéig konzervatív gondolkodású, a haladó eszmék iránt teljesen érzéketlen író maradt.

43 A győri városi társadalmi harcok tárgyalásánál már említést tettünk arról, hogy a győri radikálisok Mosón megyére is kiterjesztették agitációjukat s ennek következtében „annyira zavarták azon csendes megyét", hogy külön bizottságot kellett kiküldeni a „célbavett rend megdöntésétől" való távoltartásukra. Az öttevényi választókerületben folytatott választási agitáció éreztette hatását a szomszédos Mosón megyei községekben is. A zavarok megelőzésére, illetve lecsendesítésére az ősz folyamán Magyar-Óvárott is megjelenik egy propaganda füzet Lakner István tollából, amelynek címe: „Az öreg Ádám bácsi beszélgetése Vasárnapon, a délutáni isteniszolgálat és lelki tanítás után a terebélyes hársfa alatt Pista öccsével."

44 Néhány mondattal érdemes ennek ismertetésére is kitérnünk, mert itt az Öreg ABC-hez hasonló vállalkozásról van szó. A primitív érvekkel hadakozó füzet egyik érdekessége, hogy kifejezetten említést tesz a nép közé kijáró agitátorokról. Pista ugyanis mindjárt bevezetésképpen elmondja, hogy az egyik este a csapháznál megjelent két úrforma nagyszakállú fiatalember, „kik magukat népbarátoknak nevezgették, vajmi sokat beszéltek a szabadságról... hogy már most mink jobbágyok is mindenben szabadok vagyunk ..." Az egész füzeten végigvonul ezek ellen a „szakállas uracsok" elleni harc, akik öreg Ádám szerint „a szabadságról igen sokat papolnak, azután annak valódi értelmét kifejezni mégsem tudják, mi több fájdalom, a köznépet gyakran elámítják ..." És mégis, némely hiszékeny ember inkább hisz ezeknek a „fogadatlan prókátoroknak", mint a főszolgabírónak vagy a lelkipásztoroknak. Ezért érzi öreg Ádám szükségét annak, hogy Pista öccsét az országgyűlésen történtekről és a szabadság szerinte helyes értelmezéséről kioktassa. A füzet azonban olyan érvekkel igyekszik a parasztokra hatni, amelyek túltesznek még Vas Gereben naiv szemléletén is. Mert milyen egyszerű lehetett a „szakállas uracsoknak" megcáfolni azt az állítást, hogy a nemesség a vitéz kardforgató ősök ivadéka, a jobbágyok meg a „jobb az ágy" jelszóval kényel42 Idézi Spiro, i. m. 144. 43 Vas Gereben eszméit jól kifejezi az 1865-ben írt Dixi című regénye is. A regény cselekménye az 1807—1825 közötti években játszódik. Egyik reformer szereplője, Nagy Pál felháborodottan tiltakozik még a látszat ellen is, mintha az új korszak Dózsája akarna lenni. A szerző itt is lépten-nyomon a nemesség nagylelkűségét dicsőíti: „Az ember... ép maradt a hazában. Megölhette volna a nemesség, de nem ölte meg ... Patri arcnak voltak apáink ... Szigorúak, de folyvást atyák ..." A regény a gyártól is igyekszik távoltartani a népet, mert szerinte sokkal egészségesebb annál a paraszti életmód. 44 A 20 oldalas füzet — amelyet a magyaróvári Czéh nyomda adott ki — szerzője Lakner István 1828—1832-ig Halászi mezőváros jegyzője és iskolamestere volt. 1832-ben házát eladva elköltözött Halásziból. 1846-ban mér magyaróvári lakos s egyik kérelmét mint „nyugalmazott nemzeti iskolai tanitó" írta alá. (Kulcsár Imre kollégám szíves közlése.) 187