Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Balázs Péter: Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban

mes életet választók leszármazottai.

45 Azt az érvelést pedig, hogy a nagy urak a jobbágyok javára magukat „majd mindenből kifosztották", a nagybirtok tövében meghúzódó falvak lakóival alig lehetett volna elhitetni. így azután szinte groteszkül hat a füzet Pistájának az a következtetése, hogy a jobbágyok számára „tán nem is kellett volna most egyszerre annyit adni, mivel ily nagy szabadságnak okos használatára még egészen elkészitve s bele oktatva nem vagyunk..." A füzet foglalkozik a vallási és iskolai alapot állítólag fenyegető veszélylyel és a papok nősülésének kérdésével is. A plébánosok ugyanis aláírási íveket köröztek híveik között, amelyeken a vallási és iskolai alapnak — amelyet eddig a most megszüntetett királyi kamara kezelt — egy világiakból és egyháziakból álló külön bizottság által való kezelését követelték, öreg Ádám állástfoglal a terv mellett.

46 A papi nőtlenség kérdését öreg Ádám azért teszi szóvá, 'mert Pista megemlíti, hogy hallomása szerint a papok közül némelyek meg akarnak házasodni, öreg Ádám szembefordul azokkal a papokkal, „kik a jeleni szomorú napokban olyasmiket követelni- nem pirulnak, mik egyházi férfiakhoz éppen nem illenek..." Természetesen a szerző öreg Ádám szavaival minden kérdésben tökéletesen meggyőzeti Pistát, aki kijelenti: „... próbáljanak bár ezek után még olyan vallástalan nagyszakállú emberek előttem vagy többek előtt szokásuk szerint a nagy urak, a papok, meg még a sz. hit ellen is mocskos szájjal kikelni, izgatni, mint a minap is történt, akkor én azon szemtelen embereket s velők minden, a szemétdombon összekeresgélt rágalmaikat, piszkolódásaikat férfiasan meg fogom cáfolni..." A kormány és a törvényhatóságok egyrészről mindent megtettek azért, hogy a Nép Barátja, az öreg ABC, meg a hozzájuk hasonló nyomtatványok — nemegyszer ingyenes szétosztás révén is — eljussanak a parasztokhoz, másrészről a paraszti érdekek mellett mindvégig ingadozás nélkül kitartó — Táncsics Mihály által szerkesztett — Munkások Újságjának terjesztését igyekeztek megakadályozni. Győr megye levéltárában ma is megtalálható Zemplén megye 1848. szeptember 4-én kelt átirata, amelyben követeli a „lázitólag ébresztő s tulajdont kárhozatosan tipró" lap betiltását, mert a „ragályos gyomot" addig, míg nem késő, ki kell irtani. Az átirat szerint ugyanis ez által a nép nem fosz45 Ez a mentalitás ebben az időben Győr környékén már legfeljebb jól megérdemelt mosolyt arathatott, amit a Hazánkban még 1847-ben (ápr. 20-i számban) megjelent epigramma is sejtet: Védi a mostoha hont a jobbágy gyermeke harcban, És a vitézlő név illeti földesurát. Izzó harcban amaz, puha párnák közt hal emez meg, S jő a vitézlett név ennek a sirkövire. 46 Ennek a kérdésnek felvetése a győri egyházmegyei papság részéről az amúgy is izgatott hangulatban elhibázott lépés volt, nem is szólva arról, hogy különösen a falvakban az aláírók nem is tudták pontosan, mire kérnek tőlük aláírást s így az egyszerű nép között az a hiedelem terjedt el, hogy vallását a kormány részéről veszély fenyegeti. A Hazánk 1848. jún. 20-i száma éles támadást intéz az ívek terjesztői ellen, a győri polgármester pedig jelentést tesz az esetről a kormánynak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 3.019/1848. számú átiratában az esettel kapcsolatban kéri az esztergomi érseket, hogy a jövőben a keserű súrlódásokra vezető „álindoklástól" az egyházi személyek tartózkodjanak, mert „a békének kockáztatása semmi szin alatt türetni nem fog." 188