Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Balázs Péter: Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban
Csoda-e, hogy a több évtizedes küzdelem, megaláztatás és állandó létbizonytalanság után a forradalom napjaiban az öttevényszigetiek — miként a győri Hazánk május 30-i számában olvashatjuk — földet foglalnak és azt felosztják maguk között, majd összevágják az erdő sorompóit és 400 kéve rőzsét, sok szárazfát hordanak onnan haza. Végül még az uraság birkáit is letiltják a közös legelőről a „vadászó fegyveres polgártárs urak", az urasági vadászt pedig azzal fenyegetik meg, hogy „csak kapjanak egyszer fegyvert, majd hiszen gondjuk lesz először is a jágertől megtisztítani falujukat." Az öttevényszigetiek a nyár elején felújítják perüket a gróf Viczay családdal és kérik a megyei hatóságot, hogy helyezze őket vissza a földesúr által jogtalanul elvett birtokaikba. Kováts Márton főbíró július 22-re tanúként való meghallgatás céljából Győrbe rendeli öreg Kováts Márton, Ladiszlaidesz Ferenc és Ott József öttevényi lakosokat. A megkérdezettek a vitatott földek jellegére s azoknak a földesúr majorságához való kapcsolására vonatkozóan mindhárman abban az értelemben nyilatkoznak, amelyet az öttevényszigetieknek az igazságügyminiszterhez írt levelében olvashattunk. 9 Időközben azonban beért a vitatott földeken elvetett gabona. Az öttevényszigeti parasztok tehát a jó gazda gondosságával megtették az előkészületeket az aratásra. Goda József, a Viczay család jogi felügyelője augusztus elsején az alispánhoz írt levelében ugyanis arról panaszkodik, hogy „ ... az eöttevényi uradalmi kasznár szóbeli jelentése szerint, mai napon az eöttevény-szigethi lakosok egész tömegben ... az urasági u. n. Mézes-réti düllőn termett zabra esvén, mindenek előtt az arató részt cégérezték ki, mit ő megtudván, személyesen a hely színére kiment, az hatalmaskodási szándékokat megtudni akarván, tőlük azt értette, hogy ők az egész termést magok közt felosztva haza hordani fogják s jól lehet, mint mondja, illően szándékjoktól való elállásra szólitván, hatalmaskodásuk súlyos következéséről őket figyelmeztette, de ők szavára mit sem ügyelvén, tovább is szándékjok mellett maradtak. Mi okból egész tisztelettel folyamodom Tekintetes Első Al Ispán Ur elébe, méltóztasson hivatalánál fogva hathatósan rendelkezni, hogy azok minden erőszakoskodásoktól szorosan letiltassanak, minek utána törvény szerint senki maga birája nem lehet és az hatalmaskodások szorosan tilalmazva vannak .. ." 10 A megyei hatóság által delegált bizottság következő napi útja csak részben mondható eredményesnek. Az öttevényszigetiek ugyanis — meghallgatván a figyelmeztetéseket és törvénymagyarázatokat — előadják saját sérelmeiket és hosszas vitába bocsátkoznak a bizottsággal. Végül is a kiküldött bizottság azon nyomós érvére, hogy a további erőszakoskodásoktól tartózkodjanak, nehogy valamelyik közülük az „akasztófán száradjon meg", a jelenlevők néhány kivételével úgy nyilatkoznak: „addig a zabot ők el nem hordják, de az uraság se hordassa el, mig avval folyamatban levő perük be nem fejeztetik." A bizottság tagjai e kijelentésüket ugyancsak rosszallván eltávoztak. 11 Viszonzásul az ellenük tett feljelentésre az öttevényszigetiek augusztus 3-án, tehát már a vizsgálatot követő napon, keserveshangú beadványt juttatnak el a megyei hatósághoz. A levélben elpanaszolják azon „roppant sérveiket", amelyekkel az uraság nyomorgatja őket. Elszűkített határukban a négy év óta nem 9 GYÁL Győr megyei 1848. évi szám nélküli alispáni iratokban július 22-én készült jegyzőkönyv. 10 GYÁL Győr megyei közgyűlési iratok 2346/1848. 11 Uo. is* 17 9 '.
