Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Lengyel Alfréd: A reformkor eleji Győr megye a haladó szellemű köznevelés szolgálatában
rendeltetésük fő céljától nagyon s a köz ügynek kárával eltávozzanak, szük-> séges leend az orvosi gyakorlást, avagy a betegek általán való gyógyittását az Universitásbeli rendes Tanitókra nézve szűkebb korlátok közé szorittani, s csak tudományos gyakorlás, — hogy sem inkább kereset mód képpen — oly formán meg engedni, hogy az érdeklett Királyi Tanitóknak csak a szünnapok (feriae) és iskolai foglalatosságaikon, legfőképpen pedig leckeóráikon kivül való szabad üdejökben légyen megengedve a betegek gyógyittásával foglalatoskodni." 20 Ez utóbbi problémáról persze hallgatott az Országos Kiküldöttség, mint ahogyan arról az egyenlőtlen elbánásról sem akart nyilatkozni, hogy a magyar egyetemen végzett orvosokat Bécsben, valamint az osztrák örökös tartományokban csak külön próbatétel (vizsga) után engedik hivatásuk gyakorlására. A győri bizottság azonban tárgyalásai során szándékosan tért ki erre a kérdésre is és szinte követelőleg fejezte ki azt az óhaját, hogy ez a sértő, méltánytalan megkülönböztetés mielőbb megszűnjék, vagy ellenkező esetben — a viszonosság elve alapján — a magyar törvényhozás is állapítson meg kellő szankciókat. Már tizedik ülését kezdte meg a Részes Választmány, amikor a nyomtatott központi tervezet szerint még 40 oldalnyi anyaga várt megvitatásra. Az idő sürgetett, a munkaütemet meg kellett gyorsítani, de mindez nem akadályozta a bizottság együttesét, hogy a látszólag jelentéktelenebb ügyekben is esetenkint meg ne tegye a helyi körülmények ismeretében szükségesnek mutatkozó pótjavaslatait. — A főgimnáziumok két legfelső osztályába járó tanulók tulajdonképpen a filozófiai fakultás diákságát alkották. Számukra a játékszínekbe (színházakba) való látogatás elöljárói és szülői jóváhagyás alapján meg volt engedve s ezt a gyakorlatot a pesti kiküldöttség továbbra is fenn kívánta tartani. Győrnek ezzel kapcsolatosan nem is volt kifogása, sőt helyesnek vélte, hogy az ifjúság művelődése, csiszolódása ilyen módon is előmozdíttassék, de éppen ezért — s nem utolsó sorban a fiatalság hasznos és tisztességes időtöltésének biztosítása céljából — a főgimnáziumok alsó osztályaira is ki akarta terjeszteni ezt az engedélyt. Megszorításképpen csupán annyit kötött ki előterjesztésében, hogy a fiatalabb évfolyamok tanulói a helyi direktorok beleegyezése mellett kizárólag szüleik, vagy nevelőik társaságában jelenhessenek meg a játékszíni előadásokon. — De a morális célokat szolgáló intézkedések mellett a diákok testi épsége megóvásának kérdése sem játszott alárendelt szerepet a tanácskozások napirendjén. Erre mutat legalábbis az a tény, hogy a köznevelés legkülönbözőbb problémáinak megvitatása közben még a szabadban való fürdés rendszabályai, módozatai is szóba kerültek az üléseken. Különösen Győrött volt szerfölött nagy jelentősége ennek a témának, mivel a folyók városában évről-évre több áldozatot követelt az ifjúság meggondolatlan fürdőzése. A választmány úgy vélekedett, hogy a további szerencsétlenségek megelőzése érdekében a jövőben hatóságilag ki kellene jelölni az arra alkalmas helyeket, ezek hiányában pedig gondoskodni kellene ilyenek kialakításáról, szakszerű létesítéséről. Az Országos Kiküldöttségnek egy leánynevelő intézet feállítására vonatkozó javaslata Győrött is helyeslésre talált, de a bizottság tagjai ezt a tervezeti pontot is kibővítették annyiban, hogy az esetleg Pesten életre hívandó magasabb színtű iskola költségeit a Rendek által felajánlásra kerülő adományok jövedelmeiből fedezze az állam és ebben a „tanintézményben" ne csak a vagyonosabb 20 GYÁL R. V. Jkve. 52. ío* 147
