Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Lengyel Alfréd: A reformkor eleji Győr megye a haladó szellemű köznevelés szolgálatában

serdülő leányok, az úgynevezett kisasszonyok kapjanak továbbképzést, hanem azok a szegényebb sorsúak is, akik hivatásként választják a nevelőnői pályát.

21 Ugyancsak a rendiség megértésére számítva tett javaslatot a Győrött ülésező testület az egyes iskoláknál rendszeresítendő muzeális gyűjteményekkel kapcsolatosan, melyeknek megalapozását és évenkinti gyarapítását egy ilyen jellegű fundus gyümölcsöztetésével lehetne megoldani. Jelmondatként mindenesetre azt az óhaját fejezte ki a deputáció, hogy a tudományos továbbképzés elősegítése végett kívánatos volna, ha minél több középfokú tanintézet rendelkeznék szemléltető, az oktatási tárgyak iránti érdeklődés felkeltésére alkalmas gyűjteményekkel. A Királyi Egyetem Könyvnyomtató Intézetének tevékenységével, különösen a tankönyvek elárusításával kapcsolatosan sok panasz merült fel az elmúlt évek során, úgyhogy a központi elaborátum is érintette bizonyos vonatkozásokban ezt a kényes kérdést. A lényegre azonban ismét csak a megyebizottsági döntések hívták fel a figyelmet, amikor a Részes Választmány jegyzőkönyvileg rögzítette, hogy a nemzeti iskolák részére készülő könyveket a nyerészkedés kizárásával, a legalacsonyabb árakon kell kiadni, „mivel éppen efféle könyveket szokott a köznép és a szegénység is vásárolni, — akiket gyermekeik jobb nevelésére inkább édesgetni, hogy sem még az iskolai könyvek drágaságával is elidegenitteni kelletik".

22 — A bizottság egyébként e tételnél még további kívánságainak is kifejezést adott. Abból indult ki érveléseiben, hogy a vagyonos osztálynak kötelességei közé tartozik, hogy jobbágyainak erkölcsi művelődéséről, neveléséről megfelelő módon gondoskodjék. E cél érdekében tehát nemes vállalkozás volna, ha egyes mecénások áldozatkészségéből olyan alapítványt lehetne létesíteni, amely anyagi fedezetet nyújtana ingyenes iskolai tankönyveknek a köznép gyermekei között történő évenkinti kiosztására és egyéb, a felnőttek oktatását szolgáló, hasznos természet-históriai utasítások kiadására. A nyomtatásban megjelent központi munkálat — érthető okokból — természetesen nem tartalmazott ilyen konkrét s főleg a rendiség fokozatos megterhelését célzó javaslatokat, de ez a körülmény nem zavarta a győri választmány tárgyalási irányvonalát, sőt ösztönzőleg hatott a tagok állásfoglalásának egységes kialakítására. A reformok szellemétől áthatott döntésekkel ugyanis a deputáció kifejezésre akarta juttatni, hogy nem mindenben ért egyet a maradiság keretei közt mozgó Országos Kiküldöttség előterjesztéseivel, vagy legalábbis hiányosaknak tartja azokat a köznevelésre háruló nemzeti feladatok, célkitűzések valóra váltása szempontjából. Bár azzal tisztában volt a Részes Választmány, hogy kiegészítő, de különösen újszerű, merész hangú javaslatai a soron következő diéta ülésszakán sokak részéről süket fülekre fognak találni. De éppen ezért emelte ki jegyzőkönyvében, hogy a Győr vármegye által kiküldendő országgyűlési követek majd kövessenek el mindent az egyes tételek megértetése és elfogadtatása érdekében. A záró ülésre május derekán került sor, mely alkalomból a bizottság egy úgynevezett Institutum Foresticum (Erdőművelést tanító intézet) felállítását sürgette, mivel — a protokollum végszavai szerint: — „az erdők pusztulása nem mindég, s egyedül a rossz szándékból, és rendetlen vágásokból eredhet, — amit törvényeink akadálozni igyekesznek, — hanem az erdőmivelés tudomá21 U. a. 62—63. 22 Opinio. 259. §. 125—126. és GYÁL: R. V. Jkve. 65—66. 148