Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Lengyel Alfréd: A reformkor eleji Győr megye a haladó szellemű köznevelés szolgálatában
zottságok elé kerültek, amelyek az előkészületi tárgyalások befejeztével, a következő két esztendőben dolgozták fel az összegyűlt anyagot. Ezek a reformmunkálatok alapjában véve a feudalizmus talaján állottak, de tagadhatatlan, hogy a művelődésügyi bizottság javaslata számos olyan tételt is tartalmazott, melyek a magyar nyelv terjesztését és a gyakorlati továbbképzés realizálását célozták, főleg az alsófokú oktatás területén. A tervezetek mindamellett — egy-két kivételtől eltekintve — csak papíron maradtak, mert a francia forradalom szelétől rettegő köznemesség is fokozatosan engedett ellenzéki magatartásából, sőt kompromisszumra lépve az udvarral, belenyugodott hallgatólag a felvetett reformok szándékos félretételébe. A későbbi országgyűléseken ugyan több ízben szóba kerültek az idevágó kérdések, a kormányzat azonban, amely kezdettől fogva uralkodói jognak tekintette a nevelés ügyének rendezését, esetenkint megakadályozta a munkálatok érdemleges kitárgyalását. Csupán az 1825/27. évi diétán születtek jelentősebb eredmények, különösen a magyar nyelv jogaiért folytatott harc során, de a polgári haladás szempontjából ezek a tünetek még nem jelentettek döntő fordulatot. Arra azonban igen alkalmasak voltak, hogy szoros kapcsolatuk révén a köznevelés és tanítás problémáinak megoldását közelebb segítsék a megvalósuláshoz. így került sor a már négy évtizeden keresztül mellőzött és ismételten napirendre tűzött rendszeres munkálatok újból való átdolgozásának elrendelésére. De visszatérve már most a Győr megyei Részes Választmány ülésein megvitatott anyagra, tegyük vizsgálat tárgyává, hogy az egykorú protokoUumok feljegyzései alapján milyen döntések születtek a különböző tételekre vonatkozóan és a vármegyét képviselő alkalmi testület állásfoglalásai mennyiben illeszkedtek be a szárnyait bontogató reformmozgalom eszmei gondolatkörébe. — A feladatvégzések módszerét illetően helyeslésre talált az elnöknek az a bejelentése, hogy a megbeszélések kiindulási alapja az 1790/91 intézkedésre készült eredeti bizottsági munkálat, valamint az újabb Országos Kiküldöttség által összeállított, sőt nyomtatásban is leküldött véleményes törvénytervezet legyen. 8 Ez a plénum bevezetőjében az iskolai hópériz, az úgynevezett didactrum kérdésével foglalkozott és azt mindenkire vonatkozólag kötelezővé akarta tenni. Az első ülésen megjelent tagok a lerovásnak ilyen általánosításával nem értettek egyet, hanem olyan értelmú javaslatot terjesztettek elő, hogy a többgyermekes szülőket, továbbá, a szegénysorsú, de jó előmenetelű diákokat mentesíteni kellene a tandíjfizetés alól. — A nemzeti tanodák és falusi népiskolák felállítását a központi munkálat az érdekelt egyházi szervek segélyeitől tette függővé. A választmány ezzel kapcsolatosan olyan törvény megalkotását vélte szükségesnek, amely kötelezi a földesurakat, hogy az iskolai épületek létesíté-. séhez és fenntartásához nemcsak házhely kihasításával, hanem megfelelő építőanyag ingyenes kiszolgáltatásával is hozzájáruljanak. Az indokolás kihangsúlyozza, hogy a jobbágyság neveltetéséből a földesurakra is éppen elég előny származik, méltányos tehát, hogy fokozott mértékben vegyék ki részüket az anyagi áldozatokból. A nemzeti nevelés rendszerének alapelveiről készült törvénytervezeti rész 5. pontja már 1830-ban említést tett politechnikai és falusi indusztriális iskolák esetleges felállításáról, azoknak országszerte történő megszervezéséről. A tár8 Opinio Excelsae Regnicolaris-Deputationis... circa objecta Rei Literariae. Pozsony. 1830. (továbbiakban röviden: Opinio.) 139
