Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Csatkai Endre: Adatok a győri könyv történetéhez

ADATOK A GYŐRI KÖNYV TÖRTÉNETÉHEZ Streibig József soproni nyomdász számos huza-vona után 1727 januárjában megkapta a működési szabadalmat, amely naptárkiadásra is jogosított. Ez abban az időben jelentős eredmény volt, mert csak egy-két magyarországi nyomda jutott hozzá. Nem is késedelmeskedett nyomtatványain már 1727-ben feltüntetni, hogy szabadalmazott nyomdász. Ettől az évtől fogva azonban nem ismerünk nyomtatványt tőle és így feltehető, hogy már akkor átköltözött Győrbe, ahol a szabadalmat csak 1731-ben állították ki számára.

1 Ezzel azonban korántsem volt a nyomda életútja rózsákkal, behintve. Hol itt, hol ott nyomattak ki naptárakat szabadalom nélkül, ez persze Streibignek és később leszármazottainak — mert hiszen a nyomda majd egy évszázadig az ő kezükön maradt

2 — erős versenyt jelentett. így történt például 1752-ben.

3 Akkor Streibig Gergely volt a győri nyomdász, aki nagyon erélyesen védelmezte a naptár kiadására kiadott szabadalmát. Bepanaszolta a budai Landerert és a soproni Siess József Jánost, hogy naptárt nyomtak. A helytartó tanács 1752. június 13-án kelt leiratával riasztott rá Sopron tanácsára és az megidézte és kihallgatta Siesst. A soproni nyomdász nem is tagadta egy szóval sem ezt a cselekedetét, de hangoztatta, semmit sem hallott arról, hogy csak Streibignek volna rá szabadalma, mert hiszen akkor a többi nyomdásznak elvesznék a megélhetés módja. Egyébként is, úgymond, nem látja be, mily meggondolás vagy jog alapján panaszolja őt be Streibig, mikor nem él ezzel az állítólagos szabadalmával, azaz nem nyom naptárt. Ha közhírré teszi, vagy vele, Siessél közli, minden módon elkerülte volna a naptár nyomtatásával járt nagy költséget és a kárbaveszett munkát. A tanács nemcsak ezt a vallomást küldte el a helytartó tanácsnak augusztus 4-én, hanem maga is melegséggel mentegette Siesst, hiszen azonnal megvallotta, hogy kétféle német naptárt készített, egyet negyedrétben, egyet 32-ed rétben. Kéri a helytartótanácsot, hogy vegyék tekintettbe Siess szűkölködését (sok gyermeke volt) és engedjék meg, hogy a kész naptárokat eladhassa. A pozsonyi Spaiser Domonkos könyvkereskedő rendelésére is készített naptárokat, mégpedig egy magyart negyedrétben, továbbá egy-egy magyar és német naptárt 16-od rétben. A helytartó tanács azonban a 1 Csatkai E., A soproni nyomdászat a 18. század első felében. SSz. (1961) — Pitroff P., A győri Sajtó története. (Győr, 1915). 2 Az alapító József Antal 1738-ig működött, ekkor János Gergely vette át az üzemet 1781-ig, 1782-ben az ő örökösei nevén szerepel a nyomda, majd Józsefé 1806-ig, ettől fogva Streibig Ilona (Helena), majd 1816-tól fogva Lipót a tulajdonos. Németh, Memoria typagraphiarum inclyti regni Hungáriáé. (Pest, 1818) 86—88. 3 OL Misc. Fase. 58. No. 32. Erre a forrásra Benda Kálmán volt szíves felhívni a figyelmemet. 123