Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Tomaj Ferenc: Győr népessége a XVIII. század elején
öt év alatt tehát az összeírtak száma jelentős mértékben emelkedett. A szaporodás azonban csupán az újonnan összeírtak által állott be. Ha ugyanis csak a polgári adózókat vesszük, akkor ezek száma 124-gyel csökkent. A polgári háztartások számának apadását Acsády idézett munkájában azzal magyarázza, hogy valószínűleg nem vették fel 1720-ban, az 1718. évi nagy tűzvész károsultjait, akik az 1720. évi összeírás alkalmával házadómentességet élveztek. 20 Acsády Ignác munkájában foglalkozik az össze nem írt, tehát teljesen vagyontalan és adót nem fizető családokkal is. Ezeknek számát — több helyen megállapított konkrét adatok alapján — egységesen, az egész országra vonatkozóan, 20 százalékban vette fel. A családok, háztartások átlagos lélekszámára Acsády hat főt számít. 21 Acsády Győr város lakosságának számát 1720-ra a következőképpen állapítja meg. Szerinte 1715—1720 között a város területéről elvándorlás nem történt, így a polgári lakosság száma nem csökkent. Ezért az 1720. évi főösszesítést 124-gyel, a különbözettel, helyesbíteni kell. így a háztartások száma 1013-ra emelkedik. Ehhez a mindkét évben kihagyottak címén 20 százalékot számít hozzá, s így a háztartások számát 1720-ban (1013+202) 1215-re, a lakosság számát pedig ennek megfelelően 7290-re becsüli. A papok és tanítók számát a fenti adatokhoz hozzávéve (18), Acsády Győr város lakosságának számát az 1720. évi összeírás alapján végeredményben 7308-ra becsüli. 22 A XVIII. század első évtizedei a népesség gyarapodása szempontjából országos viszonylatban nem voltak kedvezőek. A még dúló háború, a sűrűn ismétlődő járványok, jelentős mértékben tizedelték meg az ország népét. így Acsádynak az 1715—1720. évi összeírások alapján számított népességszámát az akkori tudományos élet hallgatólagosan tudomásul vette. A legújabb szakirodalom azonban Acsády számításait, egybevetve az első népszámlálás adataival, tévesnek tartja és az ország XVIII. század eleji népességét nagyobbra becsüli. 23 Az 1715. évi és az 1720. évi összeírások ugyanis a népességnek viszonylag kisebb rétegét ölelték fel, mint ahogy ezt eddig megállapították. Vizsgálódásaiknak eredményét abban foglalhatjuk össze, hogy az összeírásoknak az össznépesség meghatározásához szükséges kiegészítésénél a kimaradtak arányát magasabbra kell meghatározni. A legújabb szakirodalom az ország népességének számát 1720-ra vonatkozóan úgy állapítja meg, hogy az Acsády által számított teljes népesség számát 15-tel megszorozza. Részletes számításokat azonban — különösen a városokra vonatkozóan — nem ad. 24 Véleményünk szerint a kimaradtak aránya Győrött az összeírt háztartásoknak legfeljebb negyven százaléka lehetett. Ennek figyelembevételével 1720-ban a háztartások számát (1013+405) 1418-ra, a lakosság számát pedig 8508-ra, a papokkal és tanítókkal együtt 8526-ra becsülhetjük. 25 Győr város a XVIII. század elején az akkori magyar városok között — Erdély városait nem számítva — az ötödik helyet foglalta el. Győrt csak Buda, 20 Uo. 21 Uo. 22 Uo. 23 Dávid Z., i. m. 161. 24 Uo. 192. 25 Győr város 1720-ban 8526-ra becsült népességét az első népszámlálás (1787) 12 822 lakost találó eredményével összehasonlítva azt látjuk, hogy 67 év alatt 4296 lakossal szaporodott a város, ami kereken 50 %-os emelkedést jelent. 121
