Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Tomaj Ferenc: Győr népessége a XVIII. század elején

A becslések alapját a házak száma vagy a családok, háztartások száma képezi. Ezek alapján is csak akkor lehetne pontos eredményre számítani, ha a házak és családok, illetve a háztartások átlagos népességszámát ismernénk. A régi összeírások azonban erre nem nyújtanak pontos lehetőséget.

5 Az 1715. és az 1720. évi összeírások. A XVIII. század második évtizedében két nagy országos összeírást hajtottak végre Magyarországon: az 1715. évit és az ezt részben kiegészítő 1720. évit. Ezekre az összeírásokra az állami adóknak arányosabb és igazságosabb elosztása céljából volt szükség. Ezért a szab. kir. városokban össze kellett írni: 1. minden egyes polgári telket, a tulajdonos nevével, 2. minden egyes telektulajdonost összes ingatlan vagyonával; szántóföldjét, rétjét, szőlőjét, mindennemű jövedelmét, 3. a céhbeli mesterembereket, kereskedőket és jövedelmüket.

6 Annak biztosítására, hogy az összeírási munkálatokat minden részrehajlás nélkül hajtsák végre, más-más vármegyéből küldtek összeírókat. Győr vármegyében és így Győrött is, Nyitra vármegye küldöttei végezték el mindkét alkalommal az összeírásokat. Névszerint: Jászay Pál és Mérey László.

7 Az 1715. évi összeírások eredményei azonban sok helyen nem voltak kielégítők, és az volt a gyanú, hogy az összeírásokból tömegesen maradtak ki az adózóképes lakosok és az adózás alapjául szolgáló ingatlanok. Ezért a hiányok pótlására 1720-ban meg kellett ismételni az 1715. évi összeírást. Az 1720. évi összeírás nem tekinthető kizárólag az 1715. évi összeírás felülvizsgálatának vagy kiegészítésének. 1720-ban, az 1715. évi utasítás félreérthető szövegezésével szemben, világosan csak a földterülettel rendelkező jobbágyokat és zselléreket kellett összeírni. Vagyis egyfelől szűkebbre szabták a felveendő népesség körét lefelé, a szegényebb rétegek javára, másfelől viszont kibővítették felfelé, amikor mindazokat összeírták, akik nem kizárólag nem nemesi telken gazdálkodtak, hanem földbér, taksa, személyes szolgálat vagy más címen idegen földesúr jobbágyföldjét munkálták.

8 A házak. A népesség számának megbecsülésére — mint mondottuk — részben a házak számát szokták felhasználni. A házak számára vonatkozóan Győrött az első, az 1787. évi II. József-féle, népszámlálást megelőző időkből is állanak pozitív adatok rendelkezésünkre. Ezeket az adatokat a ránk maradt telekkönyvek tartalmazzák. Több telekkönyv maradt ránk, köztük az 1703. évi,

9 amely azonban csak a belvárosi házakat sorolja fel. Az újvárosi házakat illetően is 5 Győr város népességére vonatkozóan a XVIII. század későbbi évtizedeiből már több adat áll rendelkezésünkre. így a népmozgalmi összeírások rendszeressé válásával nyomon követhetjük a város népmozgalmát és következtethetünk a népesség számának alakulására. Az 1737—38. évi városi összeírás pedig már a városi polgárok nevei ímellett feltünteti ezek foglalkozási megoszlását is, ami bőséges statisztikai kombinációkra ad lehetőséget. Az 1777—1782. évi összeírások győri vonatkozású anyaga Győr város Emiékönyvében jelent meg (1943): Tomaj F., Győr népessége Mária Terézia korában. (Győr. 1943) 19. Végül a II. József-féle népszámlálások gazdag anyagot nyújtanak a századvégi Győr egész népességének nemcsak a számára, hanem demográfiai összetételére is. 6 Acsády I., i. m. 14. 7 Mindkét összeírás egy-egy példánya Győr vármegye levéltárában feltalálható. GYÁL. Népszámlálási iratok. 8 Acsády I., i. m. 18. 9 GYÁL. Telekkönyvi iratok (Győr város). 118 •\ • A