Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Tomaj Ferenc: Győr népessége a XVIII. század elején

vannak adataink, 1701-ből. 10 A fehérvári kapun kívüli területek házait először 1720-ban írták össze. 11 Az 1701. évi adatok Újvárosnak 488 házáról beszélnek. Az 1703. évi telek­könyv szerint Belvárosban a házak száma 532 volt. Az 1715—1720. évi össze­írások alkalmával pedig a házak száma a következő. 12 1. Belváros 2. Külső vagy Újváros 3. Fehérvári kapun kívüli terület Katonaság kezén levő házak A házak számát az 1701. évi újvárosi és az 1703. évi belvárosi telekkönyvi adatok, továbbá az 1720. évi összeírás alapján vizsgálva azt látjuk, hogy a házak száma lényegesen eltér. Amíg ugyanis 1703-ban — az 1701. évi újvárosi adatokat is hozzávéve — a házak száma Győrött 1020 volt, addig 1720-ban mindössze 689, vagyis 331 házzal kevesebb. Ez a különbség igén nagynak lát­szik. A hiányzó házak számára azonban magyarázatot kapunk akkor, ha a tu­lajdon alapján vizsgáljuk a házakat. 1715-ben és 1720-ban ugyanis csak azokat a házakat írták össze, amelyekben polgárok vagy zsellérek laktak, vagyis csak a polgári házakat. A nemesség általában mentes volt az összeírás alól. 13 1701-ben Újvárosban 40, 1703-ban Belvárosban pedig 156, tehát összesen 196 volt Győ­rött a nemesi házak száma, ami az 1720. évi összeírásban nem szerepel. Ha pedig a katonai hatóság alá tartozó házakat vizsgáljuk azt látjuk, hogy 1701-ben 154 ház a milícia, 53 pedig a hajdúk kezelésébe tartozott, míg Belvárosban a német katonai hatóság alá 112, a magyar katonai hatóság alá 23. Tehát össze­sen 342 ház tartozott a katonaság alá, amiből ha levonjuk az Acsády által kimutatott katonaság kezén levő házak számát, különbözetként 122 házat ka­punk. Ehhez hozzávéve még az 1703-ban Belvárosban kimutatott és a templo­mok levonásával fennmaradó 25 egyházi épületet, akkor az össze nem írt házak száma a fentiek szerint tehát 196 nemesi, 122 katonai és 25 egyházi, ösz­szesen 343. 14 Ha a házak száma alapján akarjuk a XVIII. század eleji Győr népességét megbecsülni, kétségkívül csak az 1701. évi újvárosi házadatok és az 1703. évi belvárosi telekkönyv adataira támaszkodhatunk. Arra vonatkozóan azonban, hogy mennyi volt Győrött a házak átlagos lakószáma ebben az időben, adataink nincsenek. Thirring Gusztáv ugyanebben az időben Sopronban egy bel­városi házra 15, külvárosi házra pedig 12—13 lakót számít. 15 Nem járhatunk messze a valóságtól, ha egyéb adatok hiányában, ezeket a szorzószámokat Győr 10 Győr város 1701. február 11-én tartott gyűlés jegyzőkönyve. GYÁL. 11 Győr város 1720-ban két, illetve hárorn részből állott. Belváros vagy Vár, Külváros (Újváros) és a fehérvári kapun kívül álló házcsoportok. 12 Acsády I., i. m. 426. 13 Thirring G., i. m. 97. 14 Az 1703. évi telekkönyv és Győr város 1701. február 11-én tartott gyűlés jegy­zőkönyve alapján. 15 Thirring G., i. m. 99. 1715-ben 1720-ban 253 226 209 232 — 11 — 220 sen: 462 689 119

Next

/
Thumbnails
Contents