Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez

meghatározni építésének idejét és az építtető személyét. A X—XIII. században Győr az ország legjelentősebb települései közé tartozott, politikai, vallási, gazdasági szempontból Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém után következett. Várossá fejlődését a tatárjárás kissé megakasztotta, de egyben meg is gyorsította. Nincs ugyan pontos adatunk, hogy mikor indul meg az újjáépítés, de rövidesen, mert 1250 táján befejezik a ferencesek templomának és minden bizonnyal kolostorának, 1256-ban pedig a székesegyháznak építkezését, amelyet Omode győri püspök építtetett újjá a tatárjárás után. Ebben az időben kezdhették el a lakótorony építését, melynek korát a megismert részletei alapján is a XIII. század második felére tehetjük. Érdemes felfigyelni Omode püspök személyére, aki a IV. Bélához hű Pok nembeliekhez tartozott. Az e nemhez tartozó móriczhidy-ág ebben az időben építteti fel monostorát Mórichidán. A király 1253-ban és 1254-ben is járt Győrött, talán éppen Omode püspökké szentelése alkalmából (1254—67). 1255-ben IV. Béla a várföldek visszavételére küldi,

43 s mint egy ilyen bizottság vezetője, 1256. május 2-án szenteli fel a jaki apátság templomát.

44 Ebből a néhány adatból is látható, hogy Omode püspöknek a királyhoz fűződő kapcsolatai, a püspökség gazdasági ereje, a püspökség területén folyó építkezések során szerzett ismeretek és kapcsolatok alapján alkalmas személy arra, hogy a lakótorony építtetőjeként őt jelöljük meg. Az építkezés helyéül a Duna és a Rába összefolyásának közelében levő kis domb északnyugati szélét jelölték ki, hogy a közlekedés szempontjából fontos víziutakat ellenőrizhessék, s a folyók által nyújtott védelmi lehetőségeket kihasználják, hasonlóan az ugyanezen időben épült visegrádi Salamon-toronyhoz és a sárospataki Rákóczi-vár lakótornyához. S itt kell megemlítenünk a győri püspöki lakótorony történeti- és építéstörténeti jelentőségét. Az említett két példán kívül, csak az esztergomi királyi palota egykori lakótornya és a most megismert győri lakótorony ilyen nagyméretű hazánkban, a többi mind jóval kisebb. Ebben az időben már országszerte épülnek lakótornyok, főleg várakban, de városokban, sőt azon kívül is.

45 A nagyméretű hazai lakótornyok további kutatása szempontjából új adatot jelent, hogy a győrinek alaprajza és arányai nem hasonlítanak .az eddig ismertekre. Egy hasonló formájú lakótorony lehetett a deventeri püspöké, amelynek maradványait 1951-ben tárták fel. Szélessége 14,5 m, hosszát nem ismerik, falvastagsága 1,40 m.

46 A győri lakótorony építése Omode püspök.fsége alatt minden bizonnyal befejeződött, s már 1264-ben állt, amikor október 17-én IV. Béla ismét Győrött járt. Ottokár támadásai, s a fent már vázolt zűrzavaros állapotok nem kedveztek az ilyen nagyobb építkezésnek. A vár elfoglalásáért vívott súlyos harcokból arra következtethetünk, hogy a várnak olyan megerősített részei voltak már, amelyek megfeleltek a korszerű harcászat követelményeinek. E korban pedig elsősorban a lakótornyok szolgáltatták a legjobb védelmet a támadókkal szemben. A lakótorony kutatása során összegyűjtött adatok alapján azt látjuk, hogy élénk építőtevékenység színhelye Győr. A lakótorony feljáró lépcsőjének kis termében ismertetett levéldíszes és egyszerűbb vállkövek, valamint a boltozati 43. Karácsonyi J., Magyar nemzetségek. II. (Bp, 1900—1901) 436. 44. Dercsényi i. m. 5. 45. Gerő L., Magyarországi várépítészet. (Bp, 1955) 118—136. 46. Dorgelo, A., Het oude Bisschopshof te Deventer. Berichten. VII. (1956) 39—80. ÍA dolgozatról ismertetés jelent meg a Művészettörténeti Értesítő. IX. (1960) 2. számában a 150—51. oldalon]. 54