Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez

ADATOK A GYŐRI PÜSPÖKVÁR TÖRTÉNETÉHEZ Minden város történetében vannak olyan régen vitatott és megoldatlan kérdések, amelyek még ma is felkeltik az érdeklődést. Ilyen probléma a győri Püspökvár úgynevezett „menekülő folyosó"-ja, mely már több mint száz éve foglalkoztatja a kutatókat, azonban megnyugtató, egyértelmű feleletet még nem kaptunk rávonatkozóan. Az utóbbi években megjelent munkákban is nem egy esetben vesznek át — kritika nélkül — régebben közölt, nem meggyőző adatokat a „menekülő folyosó" rendeltetését illetően. Nevezik „török pincé"-nek, „osonká"-nak, kirohanó ajtóhoz vezető lejáratnak, őrjárati útnak, de mondják kincseskamrához vezető lépcsőnek is. Leginkább „menekülő folyosó" néven ismerik.

1 Véleményünk szerint eredeti rendeltetésének, pontosabb építési idejének meghatározása a Püspökvár és a város középkori története szempontjából rendkívül fontos. Ezt tartják ugyanis a Püspökvár legrégibb részének, s így arra a korra vonatkozóan bővülnének ismereteink, melyről ez ideig keveset tudunk. Megkíséreljük a régóta felvetett kérdés tisztázását, mindenekelőtt azonban szükségesnek tartjuk a város és a vár középkori történetét röviden ismertetni. Győrről egyelőre igen kevés építészeti adatot ismerünk a XI—XIII. századból, pedig néhány történeti adat arra mutat, hogy már ebben az időben is az ország legjelentősebb városai közé tartozott politikai, vallási és gazdasági szempontból egyaránt.

2 Győrre vonatkozóan is számolnunk kell bizonyos értelemben vett kontinuitás lehetőségével.

3 A frankok által legyőzött avarságnak a Dunántúl északnyugati részén letelepített töredékei felvették a kereszténységet és megérték a honfoglalás korát.

4 A város területén feltárt, temetők és a későbbi fejlődés arra mutat, hogy a magyarság itt egy jelentősebb települést talált, erős keresztény réteggel, mely kétségtelenül hatással lehetett később a térítés első központjának (Pannonhalma), a várispánságnak és a püspökségnek kijelölésére. A hagyomány István királynak tulajdonítja a győri székesegyház építését, (1001) mely a tatárjárás alatt elpusztult, de a Pok nembéli Omode püspök újjá1. Pfannl J., A győri vár. GySz VII. (1936) 272. — Borbiró V.—Valló I., Győr városépítéstörténete (Bp. 1956) 44. 2. A hivatkozott adatok közül azt számítjuk legkorábbinak, amely szerint a király ellen támadó Koppány felnégyelt testének egyik részét István Győrbe küldte, hogy az ott intő például szolgáljon. Pauler Gy., A magyar nemzet története. (Bp., 1899) I. 27. — Magyarország Vármegyéi és Városai. Szerk. Borovszky S. Győr vármegye (Bp. é. n.> 68. — Pfannl i. m. 174. — A város jelentőségére utal, hogy a XI. században királyaink több fontos alkalommal megfordultak Győrött. 3. Dercsényi D., Az újabb régészeti kutatások és a pannóniai kontinuitás kérdése. Sz 81. (1947) 203—211. 4. Szőke B., Fejezetek Győr koraközépkori történetéből. Arrabona I. (1959) 87. 3 Arrabona 33