Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez
építtette (1256). 5 Ez időben készült el a ferencesek, valamint a domonkosok temploma és kolostora is. 6 Ha ezekhez az adatokhoz hozzászámítjuk még a kereskedelemre vonatkozókat — a kereskedelem fontos városalakító szerepét figyelembe véve — egy mozgalmas város képe rajzolódik ki előttünk, amely a XIII. század derekán Sopronhoz hasonlíthatott. 7 Idrisi arab geográfus (1099— 1164) már valamivel előbb élénk kereskedővárosnak írja le Győrt, 8 Ezeknek az adatoknak alapján feltételezzük, hogy a váron kívül is álltak kőépületek 9 és talán tornyok is. 10 A város fejlődését- a tatárjárás feltehetően visszavetette, utána azonban az országos jellegű újjáépítés idején 11 minden bizonnyal sor került a győri vár megerősítésére is. A ma álló püspöki palota északi részének területén — mely a XIII. század közepe táján megközelítőleg 8—9 méterrel alacsonyabban feküdt mint napjainkban — a tatárjárás tapasztalatain okulva, hasonló támadás esetén jól védhető lakótornyot építettek. 12 Pfannl Jenő a győri várról írt munkájában megemlíti ugyan, hogy egy XI. századi vár „nagy torony nélkül el sem képezlhető", de véleménye szerint a győri püspöki várban ilyen öreg toronynak nyomai ma már nem mutathatók ki. 13 Borbiró V.—Valló I. Győr városépítéstörténete c. munkájában Nicolo Aginellinek a győri várról 1566-ban készített rajza alapján a püspöki palota északkeleti sarkán látható, téglalap alakú épületrészt (A2 jelzés) a Püspökvár legősibb magjaként, lakótoronyként jelölik. 14 A kérdés részletesebb vizsgálatába, a felhasznált alaprajznak a jelenleg álló épülettel való alaprajzi egyeztetésébe nem bocsájtkoztak, s azt a régészeti kutatás céljaként jelölték meg. Az elmúlt évben a győri Xántus János Múzeum várostörténeti kutatása során a helyszínen sikerült megállapítani, hogy az eddig titokzatosnak vélt rendeltetésű, ún. „menekülő folyosó" nem más, mint a győri várban a XIII. század második felében épített lakótorony északi falában megmaradt feljáró lépcső. Ennek semmi titkos rendeltetése nem volt, csak a közlekedés céljaira szolgált, természetesen védelmi szempontok figyelembevételével építették. A kutatás eredményeire alább részletesen kitérünk. 5. Bedy V., A győri székesegyház története. (Győr, 1936) 4. 6. Borbiró—Valló i. m. 71. és 75. — Erőss István a győri székeskáptalan levéltárosának közlése szerint első okleveles adatunk a győri domonkos rendiekről IV. Bélának 1252. évi levele. (Szentpétery, Kritikai jegyzék. I. 967/a sz.) 7. Major J., A középkori magyar városkép problémájához. Töíepüléstudományi Közlemények. VII. (1955) márciusi szám 54—57. 8. Borbiró—Valló i. m. 40. 9. Uo. 59. — Ráth K., Mosonmegyei regeszták az árpádházi királyok korából. GyTRF I. (1861) 114. — 1269-ben eladásra került a külső várban Hector comes „palotája." 10. A Győrről készült 16. századi ábrázolásokon is látható 2—3 torony a középkori váron belül, amelyek minden bizonnyal régebben épültek, talán még a 13. század második felében. A város 1567. évi telekkönyvében említenek egy három lakással bíró harangtornyot [Villányi Sz., Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. (Győrött, 1882) 11.], amely minden bizonnyal azonos az ábrázoltak egyikével, s lakás céljára is alkalmas, ami ugyancsak korábbi építésre utal. Ugyancsak Villányi közöl egy adatot, amely szerint — az 1631-ből származó káptalani urbárium alapján — a püspöki területhez „csak a belső vár s néhányan, kik a torony mellett laknak" tartoznak. 11. Az országos méretű építkezést számos oklevél és abban az időben épített, ma már csak romjaiban álló vár bizonyítja. 12. Ebben az időben épült a visegrádi Salamon-torony és a sárospataki vár nagy lakótornya is. Major i. m. még számtalan lakótorony építését említi. 13. Pfannl i. m. 266. 34
