Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Uzsoki András: A győri „vaskakas” jelvény és a hozzáfűződő monda kialakulásának története
említünk: a Győri Hírlap jubileumi cikkében 71 és a Religióban 72 a Méry-féle kibővített mondát olvashatjuk, de ugyanakkor a Magyar Államban közölt beszéd Fessier alapján ismerteti a mondát. 73 Az 1896-ban megjelent győri monográfiában Saávay Gyula, 1 * és 1913-ban Győr elestéről és visszavételéről szóló munkában 75 Mohi Antal is a félholddal bővített mondát közli. Szávaynak a forrásokat általában mellőző munkájánál ez érthető, de a forrásokat kritikával alkalmazó Mohinál ennek a naiv mesének átvétele szinte érthetetlen. A monda különféle változatban él napjainkig a helytörténeti irodalomban. 76 A népszerű kiadványok általában a legszínesebb alakjában közölték, és sajnos a köztudatba történelmi alapot nélkülöző formában ment át. A monda irodalmának ismertetése után vizsgáljuk meg a jelvény kialakulását. Tanulmányunk elején már említettük, hogy három részből áll: kakas, kettőskereszt és embenarcábrázolású holdsarlóból. Az előbbiekben ismertetett eredeti tudósítások és metszetek tanúsítják, hogy a kakas Győr török megszállása alatt került a Vízi-kapura, azonban arról nem emlékeznek meg, hogy ez az esemény a három és féléves török uralom mely időszakában történt. De talán sikerül következtetéssel a kérdés megoldásához közelebb jutnunk. Feltehető, hogy a szóbanforgó pavilont már uralmuk kezdetén építették s valószínű, hogy a rézkakast egyidejűleg helyezték el rajta széljelzőnek. Elbizakodott kijelentésük Győr visszafoglalását illetően talán éppen ekkor hangzott el, akkoriban ugyanis szokás volt valamely esemény bekövetkeztét egy 'másiktól függővé tenni, mint ezt az alábbiakban láthatjuk. Kjátib Cselebi és Naima török történetírók említik, hogy mikor Szinán pasa 1594-ben ostromolta Győr várát, a komáromi végbeliek azt írták neki, ha Győrt elfoglalja, akkor ők is megadják magukat. 77 Ebből az üzenetből világosan kitűnik, hogy Győrt abban az időben általánosan bevehetetlennek tartották. A lehetetlen azonban mégis bekövetkezett, s ez sarkallhatta Szinánt, hogy Győr alól október elején Komárom megvívására induljon. „Mivel a benne levő ellenség a szerdárnak azt izente: Ha Győr várát elfoglaljátok, mi 'is átadjuk ezt; ennek folytán a szerdár levelet küldött és a vár feladását kívánta. Ekkor azonban visszavonva szavukat mondták: Amíg fülünkig csak egy porcikánk lesz is, addig Komárom a tietek nem lesz." Nem is lett, mert a végbeliek ellenálltak és a korai hideg miatt Szinán hamarosan elvonult seregével. 79 Nem lehetetlen, hogy a győri törökök a szélkakashoz fűződő mondással adtak hetvenkedő feleletet a komáromi végbeliek üzenetére. Feltehető tehát, hogy a monda keletkezése a szélkakas kitűzésével egy időben történt. Az ábrázolások legtöbbjén a szélkakas egyedül áll hosszú vasrúdon 72 Giesswein S., Győr várának visszavétele. Magyar Állam (1898) 86. és 87. sz. 73 Győrnek visszafoglalása a töröktől 1598. márcz. 29-én. Religio—Vallás (1898) 241. 74 Szávay Gy., Győr. (1896) 167. és 169. 75 Mohi Antal i. m. 43. — Ismertette Lám F., Magyar Középiskola (1914) 369 76 Pfannl J., Régi ábrák és képek Győr váráról. GySz (1930) 236. — Banfi, F.— Maggiorotti, L. A., La fortezza di Giavarino in Ungeria ed i suoi architetti militari italiani, specialmente Pietro Ferabosco. (Roma, 1932) 43. — Borbiró V.—Valló L, Győr városépítés története. (Bpest, 1956) 105. 77 Török történetírók III. 111. 4. sz. jegyzet. 78 Uo. 231. Idézet Kjátib Cselebi Fezlike-jéből. 79 Uo. 111. Pecsevi Ibrahim azt mondja, hogy ekkor már télies volt az idő és olyan hideg kezdődött, hogy az emberek keze-lába tehetetlen volt. A törökök általában az ősz derekán be szokták fejezni hadjáratukat és téli szállásra vonultak. 72
