Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Uzsoki András: A győri „vaskakas” jelvény és a hozzáfűződő monda kialakulásának története
vagy anélkül, a korabeli írásművek is ezt igazolják, csupán Révai Péternél olvashatjuk, hogy a kakas alá a harmincadjelvényt is feltűzték, ábrázolva pedig szintén csak egyetlen metszeten láthatjuk Ortelius művében, illetve a sárvári freskón, mint már említettük. Ez a leírás és ábrázolás véleményünk szerint már a visszafoglalás utáni helyzetet rögzíti, mikor Győr imint harmincadhely ismét megkezdte működését. Nem eléggé indokolt ugyanis török részről a keresztény uralkodó harmincadjelvényének kitűzése, hacsak nem pusztán dekoratív célból. Rá kell térnünk a Méry Etel által közölt félholdmese cáfolatára is. Egyetlen forrás, egyetlen metszet sem utal arra, hogy a Vízi-kapun a kakas alatt félhold is lett volna. Méry szerint „arccá festett félhold" volt ez, amilyen a múzeumban levő jelvény. Lehet-e alapja ennek az állításnak? — Nem. Az iszlámban a félhold jelvényt a 13. század első felében honosította meg Alaeddin Tekes, zászlóin és sátrain alkalmazta, és azóta Európában az oszmán címert jelenti. 80 Az Iparművészeti Múzeum 17. századi török zászlóin megtaláljuk a félholdat együttesen ábrázolva a nappal. 81 A félhold ábrázolást már a 7. században pl. az Omajjád kalifák dirhemjein is megtaláljuk, szimbólumként díszíti koronájukat. Ez a félhold csúcsával felfelé áll és sima. Emberarcot ábrázoló félholdat a törökök nem készíthettek, mert vallásuk tiltja az ember ábrázolását a művészet valamennyi ágában, 82 ez ugyanis az iszlám vallás szerint bálványt jelent. 83 A Méry által ismertetett félhold-mese tehát sohasem lehetett a győri törökökkel kapcsolatban, ez valószínűleg utóbb a nép képzeletében született meg. A jelvényen levő emberarcábrázolású holdsarló csak a 17. század végén, vagy a 18. század elején kerülhetett a vasrúdra akkor, amikor a kakas alá a kettőskeresztet erősítették. Ennek pontos idejét nem tudjuk megállapítani, de nem lehetetlen, hogy Buda 1686-os felszabadítása adhatta a gondolatot, vagy a felszabadító hadjáratok, hogy kettős kereszt alá helyezett félholddal jelezzék a híres győri rézkakas jelvényen is a kereszténység győzelmét. Egy 1747-ben Győrött nyomtatott kiadvány metszetén haditrofeák alá helyezett emberarcábrázolású félhold fejezi ki a törökök felett aratott diadalt. 84 A Hungarisch-Tuerkische Chronick c. Nürnbergben 1687-ben megjelent munkában Bécs 1683-as ostromát ábrázoló metszeten egy érem rajza látható, melyen felhőkkel körülvett emberarcábrázolású félhold fejezi ki a törökök vereségét. 85 A székesfehérvári múzeum helytörténeti kiállításában nagyon szép öntött, sárgaréz-ezüst csüngődísz látható: kis gömbről emberarcábrázolású félhold csüng alá. 86 Láthatjuk, hogy a keresztény világban, a 17—18. században általános volt a félhold ábrázolása emberarccal. 80 Hammer i. m. I. 52. 81 Egyed E., Az Iparművészeti Múzeum török zászlói. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei III— IV. (1959) 169—177. 1. és 4. képek, valamint az analógiaként bemutatott, külföldi múzeumokban levő példányok a 3., 7—8. képeken. 82 Gottschalk, H. J., Der Islam, seine Entstehung und Lehre. Megtalálható: König, F., Christus und die Religion der Erde. III. (Wien, 1951) 44. — Fekete L., Budapest a török korban. Budapest története III. (Bpest, 1944) 258. 83 Karácson L, A mohamedanizmus és a kereszténység. (Bpest, 1892) 32. 84 Kovács i. m. legutolsó lapján látható a haditrofea ábrázolás. 85 Az 580. oldalon közölt metszeten a félhold az éremrajz jobb alsó részén látható körülvéve a következő felirattal: VICTAM REDEGIT IN UMBRAM. 86 A csüngődísz leltári száma: 4156. 1915-ben ajándékozták a múzeumnak, lelőhelye: Gárdony. Véleményem szerint 17. századi lószerszám csüngődísz, mely török hatásra terjedt el a magyar és a nyugati lovasságnál, azonban a félholdat nem simán, hanem a keresztény világban — a 17—18. században — megszokott módon emberarccal ábrázolták. 73
