Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez

(Visegrád Salamon-torony, Trencséni-vár, Sárosi-vár stb.), templomok tornyaiban (Ják, Celldömölk, Tűrje stb.) ugyancsak a XIII. században. A lépcsőn lefelé indulva, bal oldalon egy keskeny résablakot látunk a kváderfalban, amely egykor a lépcső felső szakaszának megvilágítására szolgált, de természetesen kitekintésre és támadás esetén lőrésként is használhatták. Szélessége mindössze 30 cm, magassága 68 cm, a keretkövek a fallal azonos kőből készültek, külső oldalán élszedés, vagy kopás mutatkozik, amiből arra következtethetünk, hogy az egy falnak a külső felülete lehetett. Ezt a feltevést különben egyéb megfigyelések is megerősítik. A keskeny, falba épített folyosó boltozata is lépcsőzetes, minden lépcső felett egy kőből épített hevederív van, egymáshoz képest egy lépcsővel lejjebb vagy feljebb. Tovább haladva lefelé, rövidesen egy kis pihenőhöz érünk, amely fölött a 75 cm mélységű boltszakasz bizonyítja, hogy nem lépcsőhiánnyal van itt dolgunk. A kis pihenő keleti végénél 10 cm-rel szűkül a folyosó (80 cm-re), délről egy kis falszöglet, északról egy lekopott profilú faloszlop jelzi a pihenőt, felfutva a következő boltozati ívbe. A faloszlop mögötti falszakaszon egy később vágott nyílás van az északi falban, amelyen keresztül egy igen érdekes, a kvaderkövekből épített lakótorony északi falához később hozzátoldott téglaépítménybe jutunk. A 2,20X3,30 m alapterületű, körülbelül 6 m magas helyiséget téglából falazott dongaboltozat zárja le, közepén egy kéményszerű építmény áll a boltozat magasságáig, abban pedig egy kútszerű, 1 m átmérőjű, falazott nyílás, amelyről azt tartják, hogy ciszterna volt. Mélysége 4 m körül van, ma szeméttel erősen feltöltve (kb. —7,50 m), aljától egy keskeny folyosó vezet északi irányba, végét törmelék zárja el. hossza 1,5 m körül, amennyire a törmeléktől megállapítható. A téglaépítmény északi falának körülbelül 35—40 cm a falvastagsága, a külső falsíkig tart az alsó kis folyosó. Szintjéből arra következtetünk, hogy még a XV. században, vagy a XVI. század első felében épülhetett, amikor az olaszbástya még nem készült el, s a lakótorony körüli területet nem töltötték fel.

32 Az építmény rendeltetésére vonatkozólag nem kísérletezünk most megoldással. Meg van a lehetőség arra, hogy kisebb kutatással, a szemét kitisztítása és a szint süllyesztésével megállapítható legyen ennek a későbbi toldalék építménynek szerepe. Az eredetileg kialakított „bebújónyílás" a nyugati oldalon van. A lakótorony szempontjából most nem is fontos számunkra ennek az építménynek a rendeltetése, de igen jelentősek azok a megfigyelések, amelyekre lehetőségünk nyílott e toldalék kutatása köziben, mert a lakótorony meglétének egyik fontos tárgyi bizonyítékát szolgáltatták. A belső, kéményszerű építmény körül kis folyosó van, ahonnan jól látható a lépcsőfeljárat északi falának „külső" falsíkja. A folyosó szintjétől számítva (—3,50 m), a kéményszerű építmény két oldalán körülbelül 5 m magasságig látjuk a kváderfalat, amelynek az időjárástól erősen megkoptatott felülete, a tufakőből kiálló, vulkanikus eredetű, kemény, barnásvörös kőzárványok — valószínűleg piroxen andezit — elárulják, hogy ez egy épület külső fala. A kelet felé eső falszakasz alsó felében, a járószinttől 1,70 m magasságban, két kvádersoron [50 cm magasságban [átfutó, ívesen hajló fuga látható] keleti irányba emelkedik vonala], amely talán valamiféle nyílással lehetett kapcsolatban. A szürkészöld, hasonló méretű kváderkövek fugáit hófehér, mészdús habarcs 32. Nem érthetünk egyet azzal a felfogással, hogy innen alagút vezet a Rábapartra [Czigány J., Győri útikalauz. (Győr, 1959) 58.] mert az alsó kis folyosónak nincs folytatása. 44