Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez

A Püspökvár kapuján (14. ábra) belépve boltozatos, két oldalt gótikus ülőfülkékkel díszített kapualjba érünk, amelyen áthaladva (A) a püspöki palota által kétoldalt lezárt udvarba jutunk. (Lásd 16. ábra.) Közvetlenül jobbra nyílik az a „pince" (B), amelyen keresztül a mélyebben fekvő helyiségekbe juthatunk. A bejárattal szemben levő egyszerű, elszedett, félköríves gótikus ajtón át egy mélyebben fekvő pincébe (C) vezet néhány lépcső. Ennek a pincének szintje —1,40 m az udvar, illetve az előző helyiség (B) szintjét véve alapul, amelyet a következőkben is kiindulási pontnak tekintünk. A C. jelzésű pincét előtérnek tekinthetjük, mert 'minden irányban nyílik innen egy-egy ajtó. Jobbra egy, az 6. ábra. Győr XVII. századi képe. előzőhöz hasonló formájú és méretű, ajtón át — néhány lépcsőn lemenve — egy mélyebben fekvő, két osztatú pincébe (D) jutunk. Ezt használja a püspökség borospincének, mélysége — 3,50 m, téglából épített dongaboltozat fedi. Innen kelet felé menve egy 1,80 m széles és 8,70 m hosszú folyosón, amelyet minden bizonnyal később vágtak a vastag falba, egy mélyebben fekvő (— 4,20 m), fiókos dongaboltozattal fedett, nagyméretű pincébe érünk. Északi falában — ez az egyetlen itt, amelyet kőből falaztak — egy az előzőkhöz hasonló méretű és formájú, törmeléktől eltömődött ajtónyílás van. Az előzőekhez hasonlóan ezt az ajtót, kaput is kemény mészkőből faragták, minden bizonnyal azokkal egy időben, a XV. században, de ennek élszedése nem a pince belseje felé eső oldalon van, hanem a törmelék irányába, kifelé néz. Ez a kapu és a fal, amelyben elhelyezték, azonosítható az Aginelli alaprajzon jelölt, támpilléres falu árkot, falszorost északról lezáró várfallal. Az árok nem más, mint a belső várat a külső vártól elválasztó várárok, amelyet talán már a XIII. században is használtak a középkori várrendszerben, s valószínűleg vizesárok volt. Feltehető, hogy a 42