Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Halász Sándor: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között

szeretet melegével fogadja, minthogy olyan nagy szükségük van a városlakók gyermekeinek a szeretetteljes ápolásra, mint a szikla kemény talajnak a májusi esőre, különösen ma, amikor mindenki tudja, hogy az élelmezésük is hiányos a városi proletárgyermekeknek. 36 A megyei direktórium, mikor az ellenforradalmi propaganda által terjesz­tett rémhír hatására, hogy devalválják a 100 koronás és az annál nagyobb címletű bankjegyet, eltűnt a váltópénz, a rémhír leszerelésére helyi váltópénzt adott ki 1919. május 12-én. Kiadásra került külön-külön 50 ezer db 1 koronás, 2 koronás, 10 koronás, 20 koronás, a helybeli állampénztár közreműködése és ellenőrzése mellett. Az új pénzjegyek egyik oldala utalvány volt, azzal a szö­veggel, hogy „Utalvány, amelyet Mosonvármegye... korona törvényes pénzzel 1919. évi december 31-ig beváltanak", a másik oldalon sorszámozás volt és a direktórium aláírása, hivatalos pecsétje, valamint az állampénztár egyik tisztviselőjének kézjegye, minthogy ezt a váltópénzt a helybeli állampénztár útján adták ki. 37 Ez eredményes kísérlet volt a rémhírek konkrét leszerelésére. A mezőgazdasági munkák időben való elvégzése és a megfelelő munkaerő biztosítása érdekében a direktórium „Aratási szerződéstervezet''-ben szabályozta a mezőgazdasági munkások részére fizetendő természetbeni és pénzbeni járan­dóságokat, mely rendkívül kedvező volt a mezőgazdasági proletariátus számára. 38 A munkások műveltségének emelésére ingyenes ^munkás szabadiskolát" szerveztek különböző szakosztályokkal, mely a tudomány és kultúra legfonto­sabb területeit felölelte. A következő szakosztályokat állították fel: I. Közegészségügyi osztály, II. Szabadiskola, III. Ipari osztály, IV. Mezőgazdasági osztály, V. Szociológiai osztály, (amelyet Petz György és Lackner Ferenc elv­társak vezettek). 39 Ezenkívül is rendeztek különböző tudományos, egészségügyi és kulturális előadásokat. Szép eredménnyel működött a helyi kultúregylet, mely különböző műsoros esteket rendezett. Eljuttatták a Munka és Tudás Könyvtára köteteit az üzemekbe, hogy a munkások olvassák, és megszervezték a tanulók nyári foglalkoztatását is az iskolákban. A tömegek felvilágosítását szolgálta a helyi pártsajtó, a rendszeresen megtartott népgyűlések, melyeken állandóan tájékoztatták a dolgozókat a Tanácsköztársaság bel- és külpolitikai helyzetéről, a megoldásra váró feladatokról. A Tanácsköztársaság ideje alatt a két városban munkásokból az agitátorok és propagandisták egész sora emel­kedett ki, azon keresztül, hogy magyarázták és közvetítették a proletárdiktatúra előtt álló feladatokat a tömegek között. A falusi lakosság megnyerésére, a falusi dolgozók kulturális és politikai felvilágosítására ugyancsak nagy figyelmet fordítottak. Igyekeztek megértetni a munkás-paraszt összefogás szükségességét, őszintén feltárva a tényleges hely­zetet. A parasztság felé hangsúlyozták, hogy a nehéz gazdasági helyzet össze­függ a burzsoá országoknak a Tanácsköztársasággal szemben alkalmazott blokádjával, aminek következtében a város nem tudja ellátni a falut azzal, amire szüksége volna. Ugyanakkor kiemelték, hogy az ipari munkásság a nehéz helyzet ellenére is helytáll a frontokon, harcol a proletárhatalom védelmében, a földbirtokosok és tőkések visszatérése ellen, mely a falu érdeke is. A „Szebb 36 SzJ 1919. máj. 30. 37 Uo. máj. 16. 38 Uo. jún. 21. 39 Uo. máj. 16. 199

Next

/
Thumbnails
Contents