Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Halász Sándor: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között

Jövő" helyi lap nagyon világosan kiemelté, hogy vereség esetén a fehérterror nyomná el a népet, a nép nyakába visszakerülnének a grófok, a bankárok, generálisok, spekulánsok, és újra pokol lenne akkor az élet. Hogy ezt elkerüljék, a falu és város, a munkásság és parasztság összefogására van szükség, arra, hogy tegye meg a falu is a kötelességét! Minden nélkülözhető élelmiszerfeleslegét juttassa a város proletárjainak, ha azt akarja, hogy a dolgozó nép érdekében megőrizzék a proletárdiktatúrát.

40 Nagy gondot fordítottak a ellenforradalmi híresztelések leszerelésére is, mely elsősorban a falusi kisgazdákat igyekezett szembeállítani a proletárdiktatúrával. Ezért ismételten hangzott el állásfoglalás a kisgazdák megnyugtatására. A párt az agitációjában helyesen kiemelte, hogy a parasztság felbujtói azokból az elemekből kerülnek ki, akik korábban kizsákmányolták és elnyomták a parasztságot. „Azok ugratják, azok vezetik félre azt a szegény parasztot, akik mindenkor többre becsülték a kutyát, az ajtajukba lebzselő vizslát, mint a szegény munkásembert — írta a Szebb Jövő helyi pártlap. — Ez a söpredék, fattyú, korcs, pióca-nemzedék bujkál itt-ott a falu népe között, hogy újra elbolondítsák azokat, akiket már ezerszer koldussá tettek. Ezek azok az álhazafiak, akik örömujjongva üdvözölték a cseh megszálló csapatokat, ezek, akik mindenkit hazafiasságra tanítottak akkor, amikor csak az ő kizárólagos hazájuk volt ez az ország, s ma a legalávalóbb módon követik el a legarcátlanabb hazaárulásokat, igen, mert ma a kitagadottak is részt akarnak a hazából, mert ma a munkástömegek is igazi hazájuknak akarják ezt az országot, melyet eddig csak ezek a címeres zsiványok bitoroltak."

41 A párt helyi sajtója követelte a falu megtisztítását ezektől az elemektől, hogy ne fordíthassák szembe a falu népét a proletárállammal. A Tanácsköztársaság idején Mosonban és Magyaróvárott a németajkú lakosság számára biztosították az összes jogokat, nyelvük szabad használatát és saját nemzetiségi kulturális szervezet létrehozását. Mosonmegye a Forradalmi Kormányzótanács 1919. áprilisi rendelete alapján a Nyugat-Magyarország-i német nemzetiségi terület, a Gaurát része lett. A megyei direktórium ugyanakkor változatlanul megbízást kapott tevékenysége folytatására és a Gaurát helyi szervezeteként működött tovább. A megyei direktórium a Sopronban székelő Gaurát-ba állandó képviselőket küldött. A német nemzetiség jogainak biztosítására további lépés volt, hogy 1919. júliusában külön német pártvezetőséget hoztak létre. Elnökké Ehlend György és id. Wiszterzil János, jegyzővé Póhl Adolf elvtársakat választották. A két vezetőség külön-külön tartotta üléseit, még pedig a magyar minden hétfőn, a német minden kedden, egymással megegyező napirenddel. Úgy a német, mint a magyar párttitkári teendőket Petz elvtárs végezte.

42 Az ellenforradalmi propaganda minden törekvése ellenére a német nemzetiségek Nyugat-Magyarországon, ezen belül Mosonmegyében is kifejezték ragaszkodásukat a Magyar Tanácsköztársasághoz és szembeszálltak az Antant elszakítási terveivel. A mosonmegyei járások 1919. május 18-án tartott együttes ülésükön „egyhangú határozattal kimondják, hogy minden ellenforradalmi, vagy külpolitikai mozgalmat, amely oda irányul, hogy Mosonvármegye Ausztriához csatoltassék, a leg erélyesebben nemcsak hogy visszautasítsák, hanem minden 40 Uo. jún. 28. 41 Uo. jún. 14. 42 Uo. júl. 12. 200