Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Halász Sándor: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között

rétegek külön pártba kezdtek szerveződni. 1919. január 1-én létrehozták a Károlyi-féle Függetlenségi Párt helyi szervezetét, majd a Katolikus Néppárt és a Keresztény Szocialista Párt egyesítéséből létrehozták a Keresztény Szocialista Pártot.

10 A polgárság és a klerikálisok szervezkedése azonban nem állíthatta meg a munkásság mozgalmainak fejlődését, forradalmasodását, 1918. novemberében a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása, majd programja és útmutatásai új lendületet adtak a munkásság és katonaság forradalmasodásának és erősödésének a két városban, Bizonyítja ezt új szakmai szervezetek létrejötte. A vas- és fémmunkások mellett létrehozták helyi szakmai szervezetüket a földmunkások, építőmunkások, famunkások és a közalkalmazottak. De bizonyítja ezt a fellendülést az agitációs és felvilágosító munka fokozódása a munkások között, az üzemi tanácsok létrehozása a gyárakban,

11 a forradalmi propaganda behatolása a 13. helyőrségi ezredbe, ahol a tisztek utasításai ellenére is a legénység elolvasta a politikai lapokat, munkásjelvényt és vörös szalagot viselt, és eljárt a munkások gyűléseire.

12 1919. január 21-én a magyaróvári Megyeháza jelőtt (mai mosonmagyaróvári Tanácsháza) nagy tömegtüntetés zajlott le a koronás címer és zászló ellen.

13 A tömeg biztatására egyesek felrohantak és lerántották a Vármegyeházára kitűzött címeres lobogót, kivágták belőle a koronát. A tüntetés hatására a Nemzeti Tanács később körlevélben kérte a hivatalokat és intézményeket, hogy a koronát, a királyi címfeliratokat, a királyi arcképeket és szobrokat tüntessék el. A tömegtüntetés hatása alatt a legközelebbi vármegyei közgyűlésen a szervezett munkásság képviselői deklarációban követelték a régi rend exponált képviselőinek eltávolítását és olyan megyei önkormányzat létrehozását, melyben a munkásság is megfelelő képviselethez jut. Ugyanakkor kifejezést adtak azon véleményüknek is, hogy elítélik a túlzásokat, és az erőszakos fellépést. Sőt leszögezték, hogy a vármegyei közgyűlést jogi gyakorlásában nem fogják zavarni, vagy akadályozni, hanem alkotmányos úton kívánják összetételének megváltoztatását.

14 Azt látjuk tehát, hogy a Szociáldemokrata Párt helyi vezetői, akik bent voltak a Nemzeti Tanácsban, egyrészt maguk is szervezték és támogatták a munkásság ^mozgalmait, minthogy ez adott súlyt szavuknak a Nemzeti Tanácsban, de ugyanakkor a Szociáldemokrata Párt felső vezetőségének utasítását követve a polgárság felé hangsúlyozták együttműködési készségüket és elítélték a „túlzásokat." Kiemelkedő eseménye volt a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző időszaknak a Lőpor- és Tölténygyári munkások bátor fellépése a gyár igazgatóságának átvételéért. A Lőpor- és Tölténygyár üzemi tanácsa 1919. februárjában kimondotta, hogy eltávolítja az igazgatóságot. A munkások soraiból ideiglenes igazgatóságot választottak, akik azonnal át is vették az ügyek intézését, nem várva meg a kormány jóváhagyását. Igazgatói teendőkkel Zornig Gusztávot bízták meg, aki a Tanácsköztársaság idején a kereskedelem és közélelmezési ügyek megbízottja lett, majd a párt helyi szervezetének elnöke és a megyei 10 MVM 1919. jan. 5. 11 MHM TGy „A mosonmegyei szocialista—kommunista magyarajkú munkások pártvezetőségének 1918—1919. évi jelentése. Titkári jelentés." 6. 12 MHM TGy Visszaemlékezések. 13 MVM 1919. jan. 26. 14 Uo. 191