Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
Halász Sándor: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között
direktórium tagja. 15 A lőporgyári munkások példáját követve a horvátkimlei Mauthner uradalomban 1919. március elején az uradalom cselédsége ugyancsak az egész birtokot és a gazdasági felszerelést saját kezelésbe vette át, és elhatározta, hogy szövetkezeti termelés formájában folytatják tovább a gazdálkodást. 16 Ez az eset azt mutatja, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja propagandája a falura is behatolt, a földmunkások körébe. Azt látjuk, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja javaslatai és az általa javasolt harci módszerek nemcsak komoly visszhangra találtak a széles munkás- és paraszttömegekben, hanem a gyakorlati végrehajtásukra is sor került. A munkásés paraszttömegek a kommunista program és útmutatások alapján cselekedtek már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt is, és érlelődtek az első magyar proletárdiktatúra létrehozásának feltételei helyi viszonylatban is. A Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezetének legális úton történő létrehozását ugyan megakadályozta a Szociáldemokrata Párt és a polgári demokratikus kormányzat támadása. Ez azonban nem akadályozta meg a helyi munkásság legjobbjait, hogy féllegálisan létrehozzák a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezetét, gyűléseket tartsanak és szervezzék a munkások között a Kommunisták Magyarországi Pártját, propaganda és szervező munkát fejtsenek ki. Sőt a már idézett „Mosonvármegye" című helyi polgári hetilap arról tájékoztat, hogy a kommunisták a falvakban a Szociáldemokrata Párt zászlaja alatt szervezkednek. Ugyanez a lap később arról tudósít, hogy a kommunisták röpcédulákat terjesztenek és ragasztanak ki, melyben a munkásokat a Kommunisták Magyarországi Pártjába való tömörülésre és szervezkedésre hívja fel. 17 Sajnos az 1919-es veteránok visszaemlékezéseiből nem derül ki, mikor mondták ki a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezetének létrejöttét. Az egybehangzó vélemények alapján arra lehet következtetni, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottsága vidéki szervezői nem jutottak el Mosonba- és Magyaróvárra, s a munkások maguk kezdtek hozzá a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezete létrehozásához, a Kommunisták Magyarországi Pártja sajtója és propagandája hatására. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a kommunistáknak a városban nem volt Kommunisták Magyarországi Pártja tagsági igazolványuk abban az időben, bár a szociáldemokrata párt-tagság megtartása mellett a Kommunisták Magyarországi Pártjához tartozóknak vallották magukat, s részt vettek a gyűléseken, stb. A Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezete gyűléseit a Dózsa László asztalosműhelyben tartotta (mai Honvéd u. 9. sz. alatt). Sőt, a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző napokban még tábla is hirdette, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja magyaróvári szervezetének ez a helyisége. 18 Ennek alapján megállapítható, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző napokban a Kommunisták Magyarországi Pártja már komoly befolyással rendelkezett a városban. 1919. március 21-én a kialakult helyzetben a két munkáspárt egyesülése és megegyezés alapján került hatalomra a proletariátus, s jött létre az első 15 Uo. márc. 2. 16 Uo. márc. 23. 17 Uo. márc. 16. 18 MHM TGy Visszaemlékezések. 192
