Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Halász Sándor: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között

1917. május 1-én. A tüntetés nemcsak a munkásság hagyományos szolidaritási ünnepének megtartását jelentette a háborús viszonyok között, hanem tükrözte azt a fejlődést, amely végbement a város munkássága soraiban. 1917. május l-e fontos dátum azért is, mert a tüntetés után alakult újjá a Szociáldemokrata Párt és a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Magyaróvár—Mosoni Helyi Csoportja. A helyi szervezet elnöke Kapu Lajos, alelnöke Petz György, titkára pedig Bardócz Béla lett. Az újjáalakulás után rendkívül gyorsan ment végbe a munkások tömörülése, szervezkedése. A szakszervezetnek 8 hónap múlva már 2730 tagja volt. Az 1917. szeptember 7-én megtartott helyi szakszervezeti és SZDP értekezleten közel 500 munkás vett részt. Ez az értekezlet követelte az élelmezési és bérviszonyok javítását, a munkásság bevonását a közélelmezés ellenőrzésébe, állást foglalt amellett, hogy a munkásság kapjon képviseletet a közigazgatásban.

6 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme Oroszországban forradalmasítóan hatott a város munkásságára. 1918. január 28-án a magyaróvári Lőpor és Tölténygyár és a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár RT munkásai sztrájkba léptek. Mintegy hétezren tüntető felvonulást rendeztek a békekötés, az általános választójog kivívása, a közélelmezési és bérviszonyok javítása érdekében.

7 1918. március 17-én pedig nagy nyilvános német népgyűlés volt a németajkú munkások szervezésére, majd március 24-én gyűlés a nők bevonására. 1918. május 1-ét Moson és Magyaróvár munkássága már a volt főhercegi parkban ünnepelte. 1918. július 22—28 között nagy általános politikai tömegsztrájk volt a városban, melyen követelték a háború azonnali megszűntetését, az ország demokratikus átalakítását. A kiadott röplap hangneme érzékelteti azt a fejlődést, mely Moson és Magyaróvár munkássága között végbement: „Munkások! Gyalázat, ami ebben az országban történik! Gyalázat! Hogy az uzsorások szabadon garázdálkodhatnak! Gyalázat! Hogy ebben az országban — amelyben bő termés mellett uzsorások vannak, semmi pénz nem elegendő a megélhetésre, és gyalázat, hogy a bérjavítást követelő munkástársainkba hatalmon lévő csirkefogók belelövethetnek! Menjen a kormány... Mondjon le, jöjjön egy demokratikus kormány!"

8 E sztrájk miatt a helyi munkásmozgalom legjobbjait hetekig tartották fogva a tőkés osztályállam börtönei.

9 De hiába volt minden csendőrszurony, minden keresztény szociális propaganda, a munkásmozgalom Mosonban és Magyaróvárott erősödött, a munkásság forradalmasodott. Az 1918. október 31-i polgári demokratikus forradalom olyan hatalmas szervezett proletártábort talált a /Városban, amellyel egyetlen polgári vagy keresztény szocialista párt sem ért fel. A város munkássága nagy lelkesedéssel köszöntötte a polgári demokratikus forradalom győzelmét. 1918. november 3-án nagy tüntető felvonulást és utcai népgyűlést tartottak a polgári demokratikus: forradalom ünneplése jegyében. Még ugyanazon nap megalakult a helyi Nemzeti Tanács, melybe a munkásság képviselői jelentős számban bekerültek. A munkásmozgalom erősödésének ellensúlyozására a polgárság és a közép6 MHM TGy „A magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége magyaróvár-mosoni helyi csoportjának jelentése az 1917-es évről." 7 Sárközi Z.,—Szigetvári I.,—Szilágyi G., i. m. 70. \ 8 Pl archivum. Röpiratgyűjtemény. I. 1. 1918. (VI.) 420. 9 MHM TGy „A mosonmegyei szocialista-kommunista magyarajkú munkások pártvezetőségének 1918—1919. évi jelentése. Titkári jelentés." 5. 190