Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Halász Sándor: Adalék Moson és Magyaróvár munkásmozgalmi történetéhez 1917–1919 között

ADALÉK MOSÓN ÉS MAGYARÓVÁR MUNKÁSMOZGALMI TÖRTÉNETÉHEZ 1917-1919 KÖZÖTT Az I. világháború folyamán a város összetétele, jellege teljesen megváltozott. Ugyanis állami és magán befektetésekből több nagyobbszabású gyár létesült és a meglévőket is bővítették.

1 Az új üzemek, gyárak létesítése együttjárt a munkásság létszámának nagyarányú emelkedésével. A háború folyamán Magyaróvár lakossága nyolcezerről közel huszonötezerre növekedett.

2 Keserűen állapítja meg ezt a változást a „Mosonvármegye" című helyi polgári hetilap 1919. április 8.-i számában: „A maga régiségében kedves vidéki városka körül van véve a modern gyárvárossal. A hajdanta gazdászváros teli van katonasággal, még több munkással," s levonja ebből azt a következtetést, hogy a Magyaróvári lakosságban végbement változás „egész más milliót teremtett". A politikailag elnyomott és gazdaságilag kifosztott munkásnép „tekintélyt nem ismer", és a „legszociáldemokratább elvekkel van telve", pedig csak néhány hét múlva, az 1917. május 1-i tüntetésen mutatta meg a helyi munkásság harca erejét és elszántságát. A munkásszervezetek a háború előtt a munkásságnak még aránylag kis részét tömörítették. A szakegyletekben és a szakszervezetekben elsősorban a szakmunkások tömörültek, köztük is a lakatosok és esztergályosok vitték a vezető szerepet.

3 A háború folyamán a létszám megnövekedése mellett a szervezettség és öntudat terén is nagyot haladt a város munkássága. Szerepet játszottak ebbe a Budapestről idekerült és sok politikai harcban már megedződött olyan munkások, mint Kapu Lajos és mások. Fontos tényező volt az itt állomásozó katonaság munkástagjainak felvilágosító tevékenysége, akik leleplezték a munkások előtt az uralkodó körök politikáját.

4 Ennek hatására a munkások kezdték felismerni, hogy a háború nem az ő érdekeikért folyik, s felháborodtak azon, hogy míg Kühne Lóránt úr a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár RT főrészvényes alaptőkéjének kétszeresét kereste meg egy év alatt, addig ők (munkások) 45—60 filléres órabért kaptak.

5 Az elhúzódó háború, a napi 10 óránál hosszabb munkaidő, a drágaság és élelemhiány, a politikai jogoktól való megfosztottság és a munkásszervezkedés elfojtása elleni tiltakozás harcos munkástüntetésen nyilvánult meg 1 MVM 1917. febr. 18. 2 MVM 1917. okt. 14. 3 Sárközi Z.,—Szigetvári I.,—Szilágy G., A százéves Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története (1856—1956) (Budapest, 1959) 69. 4 MHM TGy Visszaemlékezések. 5 Sárközi Z.,—Szigetvári I.,—Szilágyi G., i. m. 70. 189