Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Kozák Károly: Győr-Sopran megye háromszög alaprajzú barokk építményei

háromságot juttatta a barokk korban élő ember eszébe, de mikor a szoborban felismerte a gyónási titok megőrzésének szentjét, felötlött benne a bűnbánat, a gyónás gondolata is. Nepomuki Szent János Csehország védőszentje, született Nepomuk községben (Csehország), 1340—1350. között. IV. Vencel király nejének gyóntatója. Mivel a királynak nem árulta el, hogy mit gyónt neki felesége, IV. Vencel kivégeztette, beledobatta a Moldvába. XIII. Benedek pápa 1729-ben a szentek sorába iktatta.7 A fent említett célkitűzések egybehangolását véljük felfedezni Magyaróvár egy másik műemlékénél is. Az 1713-ban épült lucsonyi kápolna mögötti parkban a káinoki rév felé, a Lajta túlsó partján áll egy kis háromszög alaprajzú építmény, amelyet a helybeliek „háromszögű kápolná"-nak neveznek (2. kép) Pedig tulajdonképpen nem is kápolna ez a kis építmény, hanem csak a szűk kis térben elhelyezett Pieta-szobrot védi az időjárás viszontagságaitól, mint a fegyverneki Nepomuki Szent János szobor nyitott, háromszög alaprajzú védőépítménye. A zárt kis boltozott térbe ajtó nem nyílik, csak két vasrácsos ablak világítja meg a harmadik, nyílás nélküli oldalon, falfülkében elhelyezett szobrot (3. kép). A kis építmény két részből áll. Az alsó, nagyobb rész foglalja magába a boltozott teret, élei fele magasságig élszedettek, majd az egészet egy gazdagon tagozott párkány zárja le. E felett emelkedik az ugyancsak háromszög alaprajzú, kisebb méretű, alacsonyabb, toronyszerű rész, amely szintén erőteljesen tagozott párkánnyal zárul. Tetején kovácsoltvas kereszt van. A szobor mögötti fal külső síkjára újonabban egy sima fakeresztet erősítettek. A háromszög alaprajzú építmény Lajtával átellenes oldalán egy másodlagosan elhelyezett, barokk faragású kőből kialakított „persely" van, amelyen keresztül a bedobott pénz a szobor előtti téglapadlóra hull. A kis építményt vasrács veszi körül. A mosonmagyaróvári „háromszögű kápolna" építési idejére vonatkozó adatot eddig nem sikerült találni. Most megkíséreljük ezt az időpontot — ha csak megközelítő pontossággal is — meghatározni. A hazánkban eddig ismert háromszög alaprajzú épületek mind a XVIII. század II—

IV. negyedében épültek,

8 tehát a mosonmagyaróvári építmény elkészültét is e határok között kereshetjük. Minthogy meggyőződésünk ennek az új, barokk formának Ausztria, esetleg Csehország felől történt behozatala, feltételezzük, hogy ilyen alaprajzú építményeket először az említett országokkal szomszédos megyékben építettek. Ezt a feltevést alátámasztja az előzőekben leírt Nepomuki Szent János szobor 1744-ben történt építése, valamint a megye területén található néhány, ugyancsak háromszög alépítményű szobor is. Pereszteg, Nep. Szent János, Flórián és egy katonaszent, Csorna, Mária-oszlop, Győr, Szent Mihály arkangyal szobra.

9 Véleményünk szerint a „háromszögű kápolna" építésének ideje a mosonmagyaróvári Nepomuki Szent János szobor felállítását követő évtizedre tehető. A „háromszögű kápolna" feltételezett építési időpontját egy másik győrmegyei, háromszög alaprajzú építmény, az ásványrárói kálvária építési ideje is valószínűvé teszi (4. kép). A Győr felé vezető úton, a falut elhagyva, bal oldalon, egy legelő szélén áll ez az egyszerű, de hazánkban egyedülálló, festő szép7 Pallas Nagy Lexikona. 13. (Bp. 1896) 120. 8 Kozák K., i. m. 1—2. kép. 9 Csatkai É.—Dercsényi D., Sopron és környéke műemlékei. (Bp. 1956.) 89