Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Kozák Károly: Győr-Sopran megye háromszög alaprajzú barokk építményei

ségű három oszlopon álló, háromszögbe szerkesztett boltozattal fedett barokk kálvária. Ez a kálvária Magyarország eddig ismert háromszög alaprajzú épületei között a legkorábbi. 1738-ban építtette Apponyi Lázár,

10 az akkor még külön álló Ráró község birtokosa. Rárónak hajdan erős vára volt, amelyről már 1293-ban történik említés. A Héderváryak rárói uradalmának központja. A XVI. században a Bakics család kezére került. Győr ostroma alatt a község a várral együtt elpusztult. Ekkor a Bakics család örököseinek, Czobor Imrének és Révay Mihálynak tulajdona. 1658-ban a Révayak eladták részüket Széchenyi György győri püspöknek. 1686-ban gróf Kaunitz Domonkos megvette Erdődy Borbála örökségét, amelyet halála után, a Kaunitzokon kívül, gróf Apponyi Lázár örökölt.n Az ásványrárói kálvária ovális alaprajzú építmény — mint általában a legtöbb hazai kálvária —, amelyre mellvéddel ellátott lépcső vezet fel. A mellvéd körülfut az építményen, s azon három karcsú, gazdagon tagolt lábazatú és kocka fejezetű oszlop áll, amelyek hevederívek közé szorított boltozatot tartanak. A boltozat feletti, háromoldalú tetőt pala fedi, csúcsán egy kovácsoltvas kereszt van IHS monogrammal, igen szép munka. A hevederívek indításánál egyszerű díszítést találunk, szárnyak közti angyalfejeket. Ilyen díszítés van a lépcsővel szemközti hevederív záradékánál is, két oldalán elhelyezett 1926 évszám, amely valószínűleg a legutolsó helyreállítás idejét jelzi. Az angyalfejek magasságában vonóvasak erősítik a hevederíveket. Az oszlopok mögött 60X50 cm keresztmetszetű támpillérek erősítik az alépítményt és a mellvédet. A boltozat alatt helyezkedik el a három kereszt, amelyek közül a két szélső a középső kereszt irányába fordul. A falazat anyaga tégla, a lépcső indításánál levő, vésett, vonalas díszítésű pillérek, az oszlopok, a mellvéd fedköve és a kálvária burkolata kő. Az ásványrárói kálvária — a három oszlop által tartott boltozattól eltekintve — igen hasonlít alaprajzilag, méreteiben a Dunántúl nyugati megyéiben található falusi kálváriákra. Példaként megemlítjük a vasmegyei Kenyéri község kálváriáját (5. kép), amely ugyancsak a falu szélén, az országút mellett helyezkedik el, ez is ovális alaprajzú építmény és lépcső vezet fel a keresztekhez. Festői látvány. Műemléki értékét növelik a mellvéd előtt elhelyezett barokk szobrok, amelyek mozdulataikkal mintegy a keresztrefeszítés jelenetének résztvevőivé válnak. Hasonló szobrok állhattak az ásványrárói kálvárián is, amelyeknek létezésére némi utalás található a szakirodalomban.

12 A háromoszlop által tartott boltozat kiemeli az ásványrárói kálváriát az említett falusi kálváriák csoportjából és felveti a kérdést, hogyan kerülhetett egy kis faluba ilyen különleges építészeti forma? A kérdésre egyelőre biztos választ nem adhatunk, de megpróbálunk közelíteni a megoldás felé. A kálváriák elterjedésének okai véleményünk szerint a Szentháromságszobroknál említett okokkal egyezőek. Megjelenésük ideje is egyezik azokéval hazánk területén." A legkorábbiak közé tartozik a győrmegyei Páli község kálváriája, amely 1696-ban épült.

13 1714-ben épült a győri kálvária, amely a karme10 Aggházy M., A barokk szobrászat Magyarországon. 2. (Bp. 1959.) 12. 11 Borovszky S., Magyarország vármegyéi és városai. VII. 54. 12 Aggházy M., i. m. 13 Csatkai E.—Dercsényi D., i. m. Megköszönöm Csatkai Endrének, hogy felhívta figyelmemet a peresztegi szoborra. 90