Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Csatkai Endre: Adalék a győri városfalak pusztulásának történetéhez

ADALÉK A GYŐRI VÁROSFALAK PUSZTULÁSÁNAK TÖRTENETÉHEZ A II. József uralkodása alatt végbement szekularizációt nem követte olyan mértékű helyreállítás, mint ahogy azt az erősen klerikális oldalra hajló I. Ferenctől várni lehetett. Igaz, hogy a tanító szerzetes rendeket visszaállította, de nem részesültek ebben a kegyben az elmélkedő és kolduló szerzetek, így a győri ferencesek, kamiüánusok, országszerte a kamalduliak és klarisszák. Nagyon sok helyen nemcsak a kolostori épületek kerültek világi kézre, hanem a. templomok is. Azok a hirdetések, amelyek a nemegyszer értékes műemlékek sorsáról intézkedtek, szinte felhívják a figyelmet rá, hogy ez épületeket vetkőztessék ki új tulajdonosaik eddigi alakjukból (bármely célra fel lehet használni).

1 Valóban egynémely templom mai alakja alig emlékeztet korábbi hivatására, pl. a magyaróvári kapucinus templom, vagy a budai Várszínház. A műemlékekkel való szabad gazdálkodás persze átcsapott további területekre és minthogy a korábbi erődítések az egyre fejlődő fegyverekkel szemben elmaradt védelmi eszközöknek nyilvánultak, azok lebontása is napirendre került. Ebben Győr eléggé elöl járt, Bécset is csak 1849 után Paris ihlette meg. Jellemző, hogy a győri városfal és bástyák lerombolása valóságos népünnepélyként folyt, talán önigazolásként. A legújabb irodalomban a bontás kezdete 1817 volna. így írja Valló és Borbíró közös munkája,

2 viszont a korábbi győri leírások szerint később történt. így időrendben visszafelé Csányi szerint „1820. kezdték meg a belvárost övező erődítmények lebontását."

3 Valló, Győr ismertetése és tájékoztatója c. munkában: „1820-tól kezdve kezdik a bástyafalakat lebontani".

4 A Magyarország vármegyéi és városai c. sorozatban Győr vármegyéi kötetben: „Amikor 1820-ban a bástyákat lebontották, egyszerre két külváros adott helyet a lakosságnak".

5 Végül Fehér Ipoly azt írja, hogy Ferencváros „1820 óta csatlakozott, midőn u. i. dec. 20-án Schwarzenberg Ernő győri 1 A Presstaurger Zeitung 1806. évfolyamának 319. lapján a Bars megyei Levenc volt ferences kolostorát és templomát, az 1795-ös évfolyam 120. lapján a majki kolostori templomot, 17 barátcellát és két kápolnát, az 1798-i évfolyam 389. lapján pedig a tolnai franciskánus templomot és kolostort hirdetik árverésre. 2 Borbíró V.—Valló I., Győr városépítéstörténete. (Bp. 1956) 230. 3 Csányi K., Győr részletes kalauza. (Győr, 1933) 4. 4 Valló I., Győr ismertetése és tájékoztatója. (Győr, 1930) 68. 5 Magyarország vármegyéi és városai, Győr vármegye. (Bp. é. n.) 379. 111