Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Csatkai Endre: Adalék a győri városfalak pusztulásának történetéhez
püspök ünnepélyes szertartás közt áttörte az e tájon levő bástyát, hogy a posványos és ingatag földet melyet csúszó-mászó állatok bírtak lakhelyül, a haladó polgárság lábaival szabadon tiporhassa". 6 Ez utóbbi leírás tűnik fel nekem a legpontosabbnak, mert csupán néhány nap eltérést mutat az ünnepélyes rombolás tekintetében ahhoz a hírlapi tudósításhoz képest, amely a Magyar Kurir 1821-i évfolyamában az 56. és 63—-64. lapon jelent meg 1821. január 11-i kelettel: „Méltóztatott ő Cs. Kir. Felsége kegyes Császárunk és Királyunk első Ferencz ezen szabad s Kir. Győr városa lakosainak többszöri esedezésére részszerént a külső sánczok között találtató, s az emberi egészséggel ellenkező posványságoknak bétöltetése által leendő végső kiirtására; részszerént pedig ezen Város fekvésének hasznos, és helyesebb nagyobbítására nézve ezen Város hátulsó fal-oldalainak lebontását, s mind ezeknek, mind pedig a külső sánczoknak végső elteríttetését, nem csak kegyesen megrendelni, hanem mind azokat a különösen kirendelt Katona Biztosság által ezen Városnak a valóságos, és helyes lebontatás és beterittetés terhe alatt, végképpen által is adattatni. Ezen terhes munkát az Egeknek különös segedelmével 1820-dik esztendőbéli October 21-ik napján t. L a bástyának lebontatását, és a külső sánczoknak béteríttetését nem csak elkezdették, hanem még e jelenvaló időben is, az éhez különösen kirendelt Comissio szorgalma, és előmozdíttása által a munka már annyira terjedt, hogy egy háznak lebontatása, és eldöntése után a Belső Város ugyan a Városháza előtt kiszolgáló utczának kinyittatása által, már béteríttetett külső helyekkel, és az ott most ditsőségesen uralkodó kegyes Felségünknek örökkön fenn maradandó nevére felállittandó Ferencz Városával, valójával 7 öszvekapesoltatott. Hogy tehát ezen Városnak 549 esztendők után a külső térséggel leendő Öszvekapcsoltatása, és az utczáknak felnyittatása az Isten segedelméből, a most uralkodó Fejedelmünknek különös kegyességéből annál rendesebben örök emlékezetre felvetettethessék, Fő Méltóságú Schwarzenberg Ernest Ur, Győri Püspök, minekutánnak Hornischer Ferencz Polgár-Mester Ur ott helyben ezen emlékezetre méltó esetre intézett Beszédjét Magyar és Német nyelven elvégezte volna, többi Uraságok közül nevezetesen Fő Tisztelendő Győri Nagy Prépost Márton János Ur, Tek. Ns. Győr Vármegyének első, és második Al-Ispánnyai Nagy érdemű Királyi Tanácsos Györgyi Pál, és Balaton Kajári Török János Urak; úgy Főtisztelendő Fejér György K. Tanácsos, és ezen Nagy Győri Kir. Akadémiának, nem különben az ehhez tartozandó Kerületben levő Tanulói Ifjúságnak fő Kormányzója; valamint Ts. Ns. Vármegyei Hivatalbeli Tisztjei; a K. Academia rendszerént való Tanítói, úgy mindenrenden levő Katona Tisztségek, Királyi Sós, harmincad és Filiális Cassa Tisztségek; nem különben Nemes és Nemzetes Hegedűs János, ezen Szabad Kir. Győr Városa Fő Bírájának Elölj ártá val a Ns. Városi Magistratus és Választott Polgárságnak kérésével, valamint is minden Vallásokon levő Tiszteletes Urak jelenlétében és az egész Közönségnek, úgy a körül levő Helységeknek számtalan öszvegyülekezetével 6 Fehér L, Győr megye és város egyetemes leírása. (Győr, 1874) 650 7 Ügy látszik, a Ferencváros név később elenyészett. Ferenc császár-király már nem élt, amikor soproni polgárok a győri országút mentén támadt új városrészt a meghalt uralkodóról akarták elnevezni, a városi tanács azonban 1843-ban 1927. számú ha J ározatával egyelőre elhalasztotta az elkeresztelést. Azóta sem kerül rá a sor. 112
