Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Lengyel Alfréd: II. József reformjai és a rendi Győr megye ellenállása
rendek. A császár az ilyen éles hangú felszólalásokra minden esetben fenyegetésekkel válaszolt és többek közt elrendelte az adót megtagadókkal szemben foganatosítandó hatósági végrehajtás beindítását. 25 A jobbágy-néppel kapcsolatosan ugyan még tapintatosabb eljárást alkalmazott ezúttal, amennyiben parancsára kioktatták az alsóbb hatóságokat, hogy az efféle adóhátralékok esetében csak a lehetőségekhez mérten szorgalmazzák a behajtást, de a többiekkel szemben nem ismert megalkuvást. 26 A megyei tisztviselők ennek ellenére nem jártak el kíméletlenül a köznemességre kivetett kvóták követelésénél, mintha már érezték volna, hogy közeledik a szakítás és nyílt ellenállás időpontja. Ennek tudható be bizonyos mértékig az a tény is, hogy az egyesített vármegye területén az előirányzott gabonamennyiségnek kb. y 7-ed része nem folyt be az állami éléstárba. 27 A császár egyébként ismételten panaszkodott ebben az időszakban a kancelláriának, hegy a közéletben a rosszindulat és dölyf lett úrrá s a vármegyék ezt nem akarják észrevenni. Valóban a rendek már attól sem riadtak vissza, hogy lázító beszédeket mondjanak a Bécsből irányított politika cselszövései ellen. A háború győzelmes befejezésének kilátása sem tudott a nagy ellentéten segíteni, amely immár szakadékká szélesedett. A nemesség, de az egész nép már • kezdettől fogva helytelenítette a konfliktusban való részvételt, így annak végső kimenete sem érdekelte különösebben. A végrehajtó hatalom a rendi vármegyék újbóli megerősödése folytán a teljes csőd szélén állott. II. József már azzal a gondolattal foglalkozott, hogy idegen királyi biztosokat és főtisztviselőket ültet a közigazgatás gépezetébe, hogy valamiképpen megmentse a reformok által szerinte elért eredményeket. Pedig a gyűlölet nem az egyes intézkedések, újítások ellen irányult, a rendiség, különösen a köznemesség az egész rendszert megelégelte, amely lassanként már az ország függetlenségének fennmaradását veszélyeztette. De a jobbágy-réteg vállaira nehezedő, egyre növekvő terhek a nép tömegeit is kijózanították a jozefinista elképzelések világából, holott haladó szellemű célzatukat részben felismerték. A háború utolsó szakaszában működésbe léptetett kíméletlen adóprés és a terményleadásokat, kivetéseket tárgyazó rendelkezések szigora súlyosan érintette a lakosságot. 28 Az egyesített vármegye népe is sokat szenvedett ezekben a hónapokban. Külön császári rendelet intézkedett a jobbágyokra kivetett újabb gabona-mennyiség behajtásáról 29 és az adminisztrációt végző szerveknek ,,minden úton-módon" meg kellett kísérelniök a még be nem fizetett adótételek behajtását. 30 Az ellenállással szemben megnyilvánuló tehetetlenség mindjobban erősödött. A rendszer egészét a végső bukás fenyegette, mert az uralkodó személyére és a monarchikus eszmékre felépített kormányzás összeférhetetlenné vált a nemzeti hagyományokkal. Bár II. József is kívánatosnak tartotta, hogy az általa megteremtett közigazgatás a megyegyűléseken vívja meg sorsdöntő harcát a rendi felfogással, éppen ezek az új életre kelt generális kongregációk és rajtuk 25 GyÁL., Mosón m. Prot. UCJM. 4486'1788. 26 GyÁL., Mosón m. Prot. UCJM. 4435/1788. 27 OL., Kane. lv + . 14404/1789. 28 GyÁL., Mosón m. közgy. jkv. 3509, - 4714 7 1788. 29 GyÁL,, Mosón m. Prot. UCJM. 2796/1789. 30 GyÁL., Győr m. Gestions-Tagebuch. (Protocoll) 507, - 543, - 1203. - 12741789. 6 Arrabona gj
