Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Lengyel Alfréd: II. József reformjai és a rendi Győr megye ellenállása

mutatkozott bizonyos engedményekre, amennyiben a nemesség magáévá teszi az általános adózás bevezetésére irányuló intézkedéseket. Kilátásba helyezte az insurrectio alóli mentességét, sőt megegyezés esetén néhány belföldi viszonylatú vámkedvezménynek is helyet kívánt adni. A rendi alkotmány alapján álló és anyagi érdekeit féltő kiváltságos osztály azonban hallani sem akart ilyen megalkuvásról. Egyre azt hangoztatta, hogy ilyen sorsdöntő kérdésekben csak az országgyűlés hivatott az állásfoglalásra. II. József látva kísérleteinek várható kudarcát, további lépésre szánta el magát. A jobbágykérdésben kiadott korábbi rendeletének most már gyakorlati úton akart érvényt szerezni. Az 1785 nyarán közzétett pátens

14 ugyan formailag már megszüntette a jobbágy viszonyt, reális tartalmat az intézkedés csak a megye-rendszer megdöntése és az egyetemleges adókötelezettség elvének megvalósítása után nyerhetett. Jóllehet a reform igazi indítéka a földművelés fejlesztése és korszerűsítése volt, az elnyomott néprétegek iránt érzett rokonszenv sem hiányzott az uralkodó célkitűzéseiből. A kancellária minden habozása ellenére, több ízben is megkapta az utasításokat arra vonatkozólag: „ ... hogy az emberiségnek e rabszolgai lealázása mindenütt teljesen eltöröltessék."

15 A Győr megyében is elhatalmasodott földesúri túlkapások korszaka így letűnt. A röghöz kötött jobbágy-ember szabadon költözködhetett,

16 akár a megyeszékhelyre is bemehetett, ha más mesterséget akart választani. Ingóságai felett önállóan rendelkezhetett és felszabadult a robot súlyos terhei alól. Vitás esetekben az úriszékek önkényeskedéseivei szemben a császártól függő alispáni hivatalnak, illetve a megyei tiszti ügyésznek kellett jogvédelmet nyújtania az arra rászorultak részére. Akadt is munka elég, mert'a rendiség sehogy sem tudott beletörődni a megváltozott helyzetbe s úton-útfélen nehézségeket támasztott a jobbágysorsból kiemelkedett parasztság önállósítási törekvéseivel szemben. Az alispán mellett ekkor már helyettes is működött Illos Károly személyében,

17 hogy a felszaporodott panaszok, sérelmek elintézése nagyobb késedelmet ne szenvedjen. Sőt legfelsőbb helyről külön utasítások érkeztek a kerülethez, hogy a. megyei tisztviselők mindenkor szerezzenek érvényt a kiadott rendeleteknek s ha ezt a kötelességüket elmulasztanák, megfelelő büntetés alá kell őket vonni. A kir. biztos egyébként köteles volt időnként részletes jelentéseket tenni a megyeigazgatásban észlelhető jelenségekről és az új politikai ügykezelés egész menetéről.

18 A közgyűlések termei ebben az időszakban elcsendesedtek, az állam gépezetét közvetlenül Bécsből irányították. A rendiség ellenállása passzivitásba merült, vagy mondhatni fegyverszünetet tartva inkább várt az alkalomra, hogy adott esetben és körülmények között újból valóra váltsa elfojtott szándékait. A császári parancsok által korlátolt alkotmány elsorvasztása és az uralkodói önkénytől függő igazgatási rendszer kiszélesítése csak fokozta gyűlöletét. De a törvényesség teljes mellőzésén alapuló s a monarchia beolvasztási politikáját leplező országvezetés lassanként a magyarság mélyebb rétegeiben is öntudatosította a gyanakvást, hogy az új eszmék, reformok fejében előbb-utóbb igen magas 14 GyÄL., Mosón m. közgy. jkv. 472, — 3358/1785. 15 Marczali H., i. m. III. 39. 16 GyÁL., Mosón m. közgy. jkv. 841, — 3636/1785. 17 GyÁL., Győr m. Gestions-Tagebuch. 2050/1787. 78