Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Lengyel Alfréd: II. József reformjai és a rendi Győr megye ellenállása

árat kell a nemzetnek fizetnie. A bizalmatlanság hovatovább a parasztság tömegeire is átragadt, sőt még a felszabadult jobbágyokra is, mivel az érdekükben hozott védelmi intézkedések nem tudtak számukra lényeges változást, javulást előidézni. A természet mostohasága folytán előállott súlyos inség is közrejátszott az események alakulásában — hiszen 1787-ben pl. a muraközi és horvátországi nyomor enyhítésére még Győr megyében is felvásárolták a gabona nagy részét —, de az egész gazdasági helyzet annyira leromlott, hogy a jobbágy-ember is tanácsosabbnak látta, ha a költözködés helyett megmarad régi helyén, gazdájának szerződéses bérlőjeként. A hangulat további kiéleződését csak elősegítette a közben kitört nemzetközi viszály, amely az országot is a törökök elleni háborúba sodorta. A mozgósítást az 1787. évi szept. hó 4-én kelt császári kézirat rendelte el. Az újoncozásnál és katonaállításnál már a népszámlálás eredményeire támaszkodott a kormányzat. A titkos utasítás ugyan eltiltotta a nyílt erőszak alkalmazását, de a kényszer minden egyéb módozatát megengedte. A végrehajtás nehéz feladata a megyékre várt, mint az igazgatás alapszerveire. Győry Ferenc is mgekapta a kerületére vonatkozó kirovásokat, hogy egy-egy vármegye hány újoncot, szekeret, ökröt és bérest köteles kiállítani. A kir. biztosnak az egyesített vármegyéhez intézett fölhívásai egymást érték,

19 de eredményük alig volt, pedig aránylag nem is volt magas az egyes területrészekre kiszabott kvóta. A kancellária Bécsbe küldött bizalmas közléseiben mindamellett megnyugtatta a császárt, amikor azt írta: „ ... kételkedni sem lehet abban, hogy a rendek és megyék a Felséged iránti köteles hódolatból, az aránylag igen mérsékelt számú újoncok állításánál mindent meg fognak tenni készségök bebizonyítására."

20 Az uralkodó is számított a nemesség támogatására, mivel megkímélte a személyes felkelésben való részvételtől s inkább a katonaállítás elrendelése mellett döntött. De az ellentét oly nagy volt, a gyűlölködés már annyira mély gyökereket vert a lelkekben, hogy nem lehetett jobb belátásra bírni a rendeket. Az idő viszont szerfölött sürgetett, az események nem engedték meg a hosszú latolgatást. Az udvar előzetes hozzájárulása alapján ezért a helytartó-tanács elrendelte külön generalis congregati'o összehívását, hogy megértesse a helyzet komolyságát. Szerdahelyi Pál alispán intézkedésére ez meg is történt. Az amúgy is szűk közgyűlési terem hosszú idő után ismét zsúfolásig megtelt, bár a hangulat egyáltalában nem emlékeztetett a korábbi esztendők feszült légkörére. Győry Ferenc felolvasta az újoncállításra vonatkozó legfelsőbb rendeletet és egyben felhívta a rendek figyelmét, hogy uradalmaik, birtokaik arányában ők is járuljanak hozzá a hadsereg természetbeni ellátásához. A kir. biztos a hivatalos árakat is közölte, hogy a gabonaneműek kincstári átvétele alkalmával felszámítható tételek felől a lakosság tájékoztatva legyen. Ezek az összegek természetesen sokkal alacsonyabbak voltak a piacokon kialakult áraknál, így pl. a rossz termés következtében 4 forintra emelkedett búza mérőjéért az állam csak 1 forint 57 krajcárt volt hajlandó megtéríteni. Az egybegyűlt rendek mindezeket a bejelentéseket egykedvűen fogadták, a nyílt ellenállásba való átmenetelt valamiképpen még nem tartották időszerűnek. 18 GyÁL., Győr m. Gestions-Tagebuch. 2725 1787. 19 GyÁL., Győr m. Gestions-Tagebuch. 4385, - 5049, - 5513, - 6049 1787. 20 Marczali H., i. m. III. 462. 79