Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Lengyel Alfréd: II. József reformjai és a rendi Győr megye ellenállása

Győr volt kiszemelve. Győry Ferenc azonban annál lelkesebben látott hozzá szándéka megvalósításához. Tervezetében részletesen megindokolta, hogy miért akarja a megye-centrumot a szabad királyi városba helyezni. Győr földrajzi fekvésénél fogva is a legalkalmasabb erre a célra, de épületeinek számával és méreteivel is a legnagyobb lehetőségeket nyújtja a különböző hivatalok elhelyezésére. A vármegye székháza ugyan szűk volna jelenlegi formájában, de kellő átalakítással ki lehetne annyira bővíteni, hogy a hivatalos helyiségeken kívül az egyesített vármegye levéltára is tágasabb otthont találhatna benne. Az igazgatás leegyszerűsítése céljából Győr megye addigi 4 alkerülete helyett kettőnek a megszervezését javasolta (Mosón megyét illetően 3 helyett kettőt). Az egyikbe tartoznék a tóközi és sokoróaljai járás, a másikba a pusztai és szigetközi járás, valamint a kis területű Csilizköz. Főszolgabíróság lenne Győrött és Nyúlon, míg szolgabíróságok Kóny, Szentiván és Zámoly helységekben. A személyzeti létszámokban minden vonalon, még a megyehuszárok és hajdúk tekintetében is csökkentéseket irányzott elő, elsősorban takarékossági okokból. Hasonlóképpen összevonásokat kívánt végrehajtatni a jegyzőségek vonalán is. Álláspontja ugyanis az volt, hogy több kisebb és szegényebb község részére elégséges egy közös jegyzőséget megszervezni. A tervezet a továbbiakban egész sor részletkérdésre tett javaslatot. így többek közt a következőkre: a koldulás tiltassék el a megyék területén, a postajáratok bizonytalansága miatt a községi bírók által kiválasztott futárok lássák el a küldönc-szolgálatot, az éjjeli őrök minden órát kiáltsanak ki a falvakban, az útkereszteződéseknél állítsanak fel útjelző táblákat, a szolgabíróságok és jegyzőségek gondoskodjanak az erdők intenzív kezeléséről, a lakások megfelelőbb építéséről, kémények emeléséről, a hetivásárok és előfogatok szabályozásáról stb. Nagy fontosságot tulajdonított a tervezet a folyók (Rába, Rábca, Lajta) szabályozásának, a mocsarak lecsapolásának és az útkarbantartásnak is, valamint külön figyelmet szentelt a börtönügy átszervezésének, amennyiben a berendezések humánusabbá tételét követően bűntény-csoportok szerint akarta a különböző fajtájú börtönöket kialakítani. A tervjavaslat igen tetszett az udvarnak és a rendek minden ellenkezése, gáncsoskodása hiábavalónak bizonyult. Az egyesítés tényét s az új szervezetet Győry Ferenc királyi biztos 1786 tavaszán ünnepélyesen bejelentette a közgyűlésnek.

12 Egyidejűleg a megye tisztviselői kara is nagyobb részében kicserélődött. A távozó Sibrik Antal helyére Szerdahelyi Pál került az alispáni székbe, aki igyekezett feletteseinek kedvében járni.

13 A csakhamar elrendelt felmérési munkálatoknál gyakran személyesen is eljárt a helyszínen, jóllehet az egész környék nemessége ismételten kinyilvánította ellenszenvét a reform-politika e legújabb lépésével kapcsolatosan. Mindamellett a munka haladt és az előre elkészített részletes tervek alapján számba vettek a megyék művelésére alkalmas földterületét, hogy az egyenlőség elvén felépülő új adózási rendszernek majd kiindulási alapjául szolgáljon. A birtokviszonyokat feltüntető pontos kataszterek és telekkönyvek érthetően a rendiséget érintették a legérzékenyebben. A császár ezért hajlamosnak 12 GyÁL., Győr m. közgy. jkv. 6981786. és Mosón m. közgy. jkv. 401,- 796/1786. 13 GyÁL., Győr m. közgy. jkv. 1183, - 1460, - 1500 1786. 77