Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Lengyel Alfréd: II. József reformjai és a rendi Győr megye ellenállása
tek végrehajtásáról, szükség esetén igénybe veheti a katonaságot is, de legfőképpen arra ügyel, hogy körzetében a belső rend biztosítva legyen. A megyék csak a biztosokon keresztül levelezhetnek a felsőbb fórumokkal, gyűléseiket csak engedéllyel hívhatják össze s az alispánokat csak legfelsőbb parancs alapján lehet megválasztani. Utóbbiak működését állandóan ellenőrizni kell s ha nem felelnek meg a közszolgálat érdekeinek, haladéktalanul intézkedni kell leváltásuk iránt. Tisztújítás csak a biztosok rendeletére tartható, a generalis congregatio pedig évenként egyszer hívható össze előzetes engedély alapján. Mindez természetesen a megye-rendszer végét jelentette. Az alispán államhivatalnokká vált, a megyei tisztviselőket a királyi biztos nevezte ki, 9 a közgyűlés pedig a követválasztáson és a táblabírák kinevezésén kívül csak olyan sürgős ügyek intézésére szorítkozott, amelyeket nem lehetett az országgyűlésig elhalasztani. Az elkeseredést és nyugtalanságot, mely a kiszivárgott hírek nyomán — többek közt Győr megyében is — még a rendelkezések végrehajtása előtt támadt a rendek köreiben, nem lehetett eltitkolni. Győry Ferenc éppen ezek hatása alatt, még az eskütétel előtti napon is, kérelmet nyújtott be a császárhoz, hogy az alispáni tisztségre vonatkozó újításokat külön leiratban közölje a vármegyékkel s egyben aggodalmát fejezte ki a reformok túl gyors megvalósításával kapcsolatosan. Iíi József azonban ezúttal is hajthatatlan maradt, sőt tanácsadói előtt kijelentette: „...fel vagyok jogosítva ezen intézkedés megtételére, mely nem tesz kárt és a közjónak szolgál; vakmerőség volna, ha valaki felterjesztést tenne ez ellen és ostoba gyengeség, ha ezt kimentenék." 10 1785 június hó 1-el működésbe lépett az új állami gépezet és a megyék ellenállási mozgalmának elfojtott tüze a hamu alatt lappangva várta mielőbbi lángra lobbanását. Egyhamar azonban erre még csak számítani sem lehetett, mivel Bécs oly körültekintően járt el az egész rendszer kiépítésében és gyakorlati alkalmazásában, hogy az ilyen irányú remények kevés sikerrel biztattak. Győry Ferenc gr. az udvartól külön utasítást is kapott legfontosabb feladataira vonatkozólag. Tisztének átvétele után be kellett utaznia a körzetébe eső megyéket, hogy személyesen is meggyőződjék a lakoisság hangulatáról és a közvetlen érintkezés során értesse meg a néppel a reformok szükségességét. De fontosnak tartotta a császár ennek a nemesség felé történő kihangsúlyozását is, hogy igazolja eljárásának az ország anyagi jóléte előmozdítására irányuló célzatát. A győri kerületet egyébként igen jelentősnek tartotta az uralkodó, mivel termékeny és jól művelt földje a kivitel szempontjából sokat számított a monarchia pénzügyi mérlegében. Nagy súlyt helyezett evégből a határszéli vármegyék gazdasági továbbfejlesztésére és Bécshez, valamint Pozsonyhoz való közelségük miatt mintaszerűvé kívánta tenni ezt a vidéket. A királyi biztos behatóan foglalkozott a kerületébe eső problémákkal és az igazgatás egyszerűbb ellátása érdekében javaslatot dolgozott ki Győr és Mosón vármegyék egyesítésére. 11 A rendiség köreiben élénk visszahatást váltott ki az újabb terv nyilvánosságra hozatala, de a nép zöme sem helyeselte ezeket az elgondolásokat, különösen a Mosón megyei lakosság, mivel az egyesített területrész székhelyéül 9 GvÁL, Mosón m. közgy. jkv. 1247 1786. 10 Marczali H., i. m. II. 456. 11 GyÁL., Mosón m. közgy. jkv. 337 - 3253/1785. és 476.- 2980/1785. 76