Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Lengyel Alfréd: II. József reformjai és a rendi Győr megye ellenállása

tanácshoz. Még Zichy Ferenc gr. győri püspök-főispán sem vonta ki magát az általános megmozdulásból, holott csak röviddel előtte nyerte el a titkos tanácsosi címet az udvar jóvoltából.

2 A hangulat feszültségét némileg enyhítette az 1781-ben kiadott türelmi rendelet, mely a vallásgyakorlat szabadságát és a felekezeti béke helyreállítását célozta. Az enyhülés azonban nem sokáig tartott, mert az uralkodó további lépései sorra belevágtak az ősi alkotmányba és a nemesség évszázados privilégiumait veszélyeztették. Az adómentesség megszüntetésének tervével különösen magára haragította a rendeket s a halálos ítéletüket sejtő vármegyék közgyűlési termei egyre gyakrabban visszhangzottak az éles felszólalásoktól. Zichy Károly gr., az újonnan kinevezett világi főispán

3 ugyan igyekezett eleinte elsimítani az ellentéteket, de gyakori távolléte folytán nem is tudott kellő befolyást gyakorolni az események alakulására. Az uralkodó ezért neheztelt is a főispánokra, mivel valahányszor szüksége lett volna segítségükre, kimentették magukat más irányú elfoglaltságukkal és a sorsdöntő kérdésekben leplezetten mégis csak a megyék nemességéhez húztak. így történt ez a népszámlálás elrendelésével kapcsolatosan is. A felzúdulás ország- és megyeszerte igen nagy volt, hiszen nemes ember családjához, házához ilyen hivatalos rendeltetéssel még sohasem közeledtek. II. József jól tudta, hogy ez az inkedése még inkább növelni fogja a rendiség és közte támadt feszültséget, de következetesen haladt a maga útján. A főkancellárhoz intézett kéziratában ezt nem is titkolta: „Semmi sem tarthat vissza azon céltól, mely felé a közjó érdekében törekszem és nem kímélek sem időt, sem fáradságot, hogy azt megközelítsem.'

4 Abból indult ki, hogy az újoncozás és adózás rendszere csak úgy lehet reális, ha megbízható számadatokra támaszkodik. A végrehajtással a megyei tisztviselőket kívánta megbízni, de ajánlatosnak tartotta a katonaság bevonását is, amennyiben a körülmények azt szükségessé tennék. A vármegyék sorra tiltakoztak, köztük Győr megye is több ízben küldött feliratot a helytartó-tanácshoz, hogy jobb belátásra bírják a bécsi udvart, de kísérleteiknek nem volt semmi eredménye.

5 A sok protestatio inkább még hajthatatlanabbá tette a császárt. Ezek hatására rendelte el a kastélyok és nemesi kúriák házszámmal való ellátását és a népszámlálásnak katonai segédlet mellett való keresztülvitelét. Kiadta továbbá a főispánoknak a parancsot, hogy a szolgabírákat, esküdteket, ha kell erőszakkal kényszerítsék az összeírási teendők elvégzésére. Jó néhány vidéken ennek ellenére is nagy volt a rendiség szembehelyezkedése, sőt egyes vármegyékben a katonaság beavatkozására is sor került, így a szomszédos Pozsony és Komárom megyék területén is. Győr vármegyében a munkálatok, ha vontatottan is, de nagyobb zökkenők nélkül bonyolódtak le. Egyedül csak Felpécen történt egy kis összetűzés a helybeli nemesség és a kiküldött karhatalom között. A még 1721-ben kiváltságot ' nyert község nemes ifjai ugyanis sehogy sem akartak belenyugodni a legfelsőbb rendelkezés jogsértő intézkedéseibe. A konfliktust azonban sikerült vérontás nélkül elsimítani

6 2 GyÁL, Győr m. közgy. jkv. 515/1780. 3 GyAL., Győr m. közgy. jkv. 650 1783. 4 Marczali H., i. m. II. 369. 5 GyAL., Győr m. közgy. jkv. 1008/1784. és 151/1785. 6 GyÁL., Győr m. közgy. jkv. 602- 837.- 961/1784. 74