Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)
Jenei Ferenc: Fejezetek a győri vendégfogadók és kocsmák történetéből
4 sével, ennek a cikkelynek és az abban kirendelt bizottságnak a megújítását és minél előbb való foganatosítását méltán elhatározzák". Az országgyűlés újabb határozata alapján a székeskáptalan ismét csak a királyhoz fordult és sérelmeire orvoslást kért. Ugyanekkor Dallos Miklós győri püspök is felemelte tiltakozó szavát és udvari embere Szuhay István szavával diktálta írásba a győri székeskáptalan előtt. 28 De a király válasza olyan volt. amely a katonák eljárását megerősítette. A káptalan ekkor a megyéhez, majd ismét az országgyűléshez fordult, amely a győri káptalan panaszainak kivizsgálására és orvoslására újabb bizottságot küldött ki. Ám a katonák újabb erőszakosságokat követnek el, de a vármegye vizsgálóbiztosai előtt barátságos szóval mossák kezeiket és mindent őfelsége imént említett parancsára hárítanak. A kiküldött bizottság működésének nem sok foganatja volt, hiszen az országgyűlés is csak szép szavakkal határozott és törvénybe iktatta a kiküldött bizottság munkásságának eredményét, mégis a sok vitának nehezen született meg a végső megoldása. Már egy év múlva élénken tiltakozik a székeskáptalan II. Ferdinánd király parancsa ellen, mellyel a kéthavi bormérést ismét megtiltotta, és ezeket a parancsokat a király időnként újra és újra megismételte. 27 De azért ha merülnek is fel akadályok, lépésről lépésre haladnak előre. Űgy látszik, hogy a sok huza-vona idején, a székeskáptalan mégis megtalálta a módját annak, hogy a várbeli bormérés elmaradt kéthavi jövedelméért magát kárpótolja. A vár parancsnokának joghatósága alá a város területének csak a várfalak közé eső része tartozott. Noha korábban Újvárosban, Szigetben, Révfaluban és Pataházán is tiltották július és augusztus hónapokban a bormérést, a bizottság győri tárgyalásai óta ezeken a helyeken többé nem akadályozták meg, sőt III. Ferdinánd király 1646-ban már csak a vár területén és Pataházán tiltja meg, de ugyanekkor elismeri, hogy a püspöknek joga van erre Szigetben és Révfaluban, a székeskáptalannak pedig Újvárosban. 28 A székeskáptalan a kéthavi újvárosi bormérését rendesen bérbe adta. 1632. óta ismerjük a bérlők névsorát is, Győri polgárok, a székeskáptalan kanonokjai, sőt a püspökkök is szerepelnek a bérlők között. A bér ösz-ege kezdetben ingadozott. 214, 172, 260, 280, 300, 350, 400 forintot fizettek, végülis az 1650-es évektől 300 forintban állandósult az összeg. 29 A székeskáptalan magánlevéltára megőrzött egy okmányt, amelyben a káptalan jövedelmeit kezelő kanonokok bérbe adták az újvárosi bormérést, szól pedig ez eképpen : Mi Farkas pap Győry Cantor, Csehonius István pap Mosony esperest és Lony Mihali pap adgiuk tudtára az kiknek illik, hogi a Nemes Gőry káptalan akarattiabül az Ujvarossi Csapónkat pro Julio et Augusto ez jelen való 1637 esztendőre arendaltuk ki legyen Coberle Christoph deáknak es Takats Mártonnak Gőry polgároknak, úgymint ketszazhetuenket forintért, tali Conditione hogi szabad légien Seört arulnyok es az Sz. Maria Magdolna sokadalmakbanis seört a mennyt akarnak, ha Contrabontot uk találnak annak fele legyen az üveke, ha pedig mi magunk találunk abbul osztó társaink nem lesznek. Tartozik pedigh26 Uo. Th. XIX. No. 2904, 2928, 2944, 2926. 27 Uo. Th. XIX. No. 2956, 2943, 2931. 28 Uo. Th. XIX. No. 2950, 2925. 29 Uo. Th. XIX. No. 2917, 2953, 2935, 2965, 2966. 66