Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Szőke Béla: Győr nevéről

Pénzesgyőr (Veszprém m.), Győrvár (Vas m.), Diósgyőr (Borsod m.). — A Borsos-, Pénzes-, Diós- jelzők is mutatják, hogy e helynek térszíni formát jelentő földrajzi névből alakultak. Helynévként szerepel a győr földrajzi köznév többes alakja is Győrök formában, pl. Balatongyörök (Veszprém m.), Szőllősgyörök (Somogy m.), Győrök (elpusztult község Nyitra megyében).

48 A gyűr alak a következő helynevekben szerepel: Gyürhegy, Gyürhegye (Zala m.), Kövesgyűr (Veszprém m.). Többesszámú alakját csak dűlőnevekből ismerem: Gyűrök vagy Gyűrök (Szerecseny határában, Győr-Sopron m. az Alsó-, Középső- és Felső Gyürfölde összefoglaló neve), Gyűrök vagy Gyűrek (Kamocsa határában, Komárom m.), Gyűrök (Martos határában, Komárom m.).

4a A gyűr földrajzi köznév genetikus és jelentésbeli kapcsolatát a győr földrajzi- és Győr helynévvel a közölt példák alapján kétségtelennek tartom. Győr hangzású helyneveinket vagy ezek származékos alakjait — Győröd, Györk. Györké, Györe stb. — melyek bizonyíthatóan nem a György>Győr névből képzettek, földrajzi névi eredetűeknek tartom. Győr tehát helyneveinknek abba a csoportjába tartozik, mint Halom (1093: Holm, holmo villa),

50 Hegyeshalom (1296 Hegusholm),

51 Dombó (1237: Dombo; 1262: Dombou; 1253: Dumbo, Dumbou),

52 Szeghalom (1067: Scegholm),

53 Sziget (1225: Scyget)

54 neveinek, melyek ugyancsak földrajzi köznévből lettek helynévvé. Itt említem meg azt a feltevésemet, hogy a Győr ~ Gyűr helynév alakok használata abban az időben, amikor a Ring=gyűrű>gyúr >győr elmélet megszületett, még eleven lehetett s így vált alapjává a széltében elterjedt romantikus névmagyarázatnak. . Győr nevének a gyűr~győr földrajzi köznévből való származtatását a településtörténeti adatok is támogatják. A mai Győr területén állott magyar honfoglaláskori és kora Árpád-kori települések legjelentősebbike — okleveles előfordulásának idejétől kezdve — a Szent Benedek falva nevet viselte. A község a mai vagon- és szeszgyár területét felölelő terjedelmes dombháton feküdt.

55 Ezt a nevét templomának, mely a XI. század előtt aligha épülhetett, védszentjéről kapta. Mivel a hely régészeti leletei azt mutatják, hogy ott már a X. század első felében jelentős magyar település létezett, nem kétséges, hogy a település ebben a korábbi időben más, nem keresztény jellegű nevet viselt. Feltételezhető, hogy a Duna és a környező vizes területek fölé emelkedő dombhát — Gyeür>Gyűr >Győr — lett a névadója a rajta települt községnek s amikor a X. század második felében a szomszédságában felépült a vár, ezt róla nevezték. — Feltehető azonban az is, hogy a Duna és Rába szögletében, mindenfelől vízzel övezett domb, melyet már akkor évezredes települések romos rétegei magasítottak s mely teljes mértékben kifejezi a gyűr~győr földrajzi köznév fogalmát, minden egyéb körülménytől függetlenül lett névadójává a ráépült magyar várnak. 48 Szőke B., Brod na r'eke Nitre pri Novych Zámkoch. Jansákov Sbornik. Studijné zvesti AÜ-SAV. 2. (1957) 110-111. 49 Szőke B., MNy. XLIX. 203. 50 Kovács N., i. m. 300. ' 51 Uo. 289. 52 Uo. 202.. 214. 53 Uo. 617. 54 Uo. 621. 55 Szőke B.. i. m. Arrabona I. (1959) 89. 20