Arrabona - Múzeumi közlemények 2. (Győr, 1960)

Czigány Béla: A vörösőrség Győrött (1919)

ei — mondja — és gyilkosa a proletárdiktatúrának az, aki ezen új intézmény fegyelmét lazítja, aki a bajtársakkal való szolidaritást megbontja ..." Az elvhűségre, a becsületérzésre hivatkozva kérte: „ .. . segítsétek a rendíthetetlen egységet, a vasfegyelmet megteremteni, mert e nélkül szétzüllünk, csúfosan elpusztulunk s régi zsarnokaink, gyűlöletes vérszopóink újból nyakunkra ülnek."

11 A vezetők minden igyekezete ellenére a fegyelmi szabályzat kiadásával nem érték el a kívánt eredményt, mert a beépült ellenforradalmi elemek továbbra is folytatták romboló munkájukat, rontották az osztályöntudatot, bontották a fegyelmet. Újabb erélyes intézkedésre volt szükség. Az országos főparancsnokság ezért június hó közepén elrendelte a vörösőrség sorainak megtisztítását az oda nem való elemektől.

12 Ez az intézkedés helyes volt, az elkövetett hibák felismeréséből fakadt és közelebb vitte a vörösőrséget ahhoz, hogy a proletariátus harci szervezetévé válhasson. A gyorsütemű szervezéssel vele járt egyes rendeletek helytelen, téves értelmezése is. így például nem voit egészen világos az, hogy a vörösőrség karhatalmi és katonai jellege következtében a katonai parancsnokságoknak, vagy pedig a helyi direktóriumoknak van alárendelve. Emiatt gyakran nézeteltérés támadt a két felettes szerv között. Az is előfordult, hogy egyes katonai parancsnokok rendelet hiányában városokban és falvakban önkényesen városparancsnokságokat állítottak fel. A hadseregparancsnokság ezért a városparancsnokságokat megszüntette és úgy intézkedett, hogy a vörösőrség alakulatai nincsenek a helyi direktóriumoknak elárendelve, hanem csakis a vörösőrség országos főparancsnokságának. Azonban az egyes alakulatok kötelesek a helyi direktóriumokkal együttműködni és a közrend és közbiztonság érdekében kiadott rendeleteiket végrehajtani.

13 Július hónapban nagy változás történt a vörösőrség életében. A korábban felismert hibák kijavítása során a vörösőrség országos főparancsnoksága megszüntette a vörösőrség eddigi katonai tagozódását és helyette vármegyei, városi stb. parancsnokságokat állított fel.

14 Ezzel az intézkedéssel a vörösőrség tisztán karhatalmi jelleget kapott s fő feladata az ellenforradalom elleni harc volt. Ez az átszervezés megszüntette a hatásköri súrlódásokat is és most már mint egységes karhatalom végezhette munkáját. Nem könnyű feladatra vállalkoztak a Tanácsköztársasághoz hű vezetők és beosztottak akkor, amikor a vörösőrség kötelékébe léptek. A hosszú ideig tartó háború és a Károlyi-kormány erélytelensége teljesen aláásta a közbiztonságot. Ilyen örökség- mellett a külső és belső ellenség által szított ellenforradalmi cselekmények még csak növelték munkáját. Azonban a levert, budapesti és vidéki ellenforradalmak és a közrend biztosítása terén elért eredmények azt igazolják, hogy a vörösőrség az említett hibák ellenére is igyekezett beváltani a hozzáfűzött reményeket. Működését több helyen még a tanácskormány lemondása után is folytatta. 11 GyMA Munkásmozgalmi iratok. 12 Vör. Ü. 1919. jún. 19. 13 GyAL Direkt, ir. 2166/D. 150